Keller András szerint új adóra lenne szükség

Hogyan ünnepelt?

A szűk családdal. Nagyon jólesett ez a díj, nagy megtiszteltetés. A díjak felelősséget is jelentenek: arra ösztönöznek, hogy még jobban zenéljek.

Hová kerül a díj?

Van egy szobánk, ami a költészeté, tele van verssel, ott vannak a szellemi kincseink, és most már ott van a Prima Primissima is.

Értesüléseink szerint a zenekarok a 2022-re megítélt állami támogatások csak kevesebb mint felét kapták meg eddig. Megkezdődtek a lemondások, a Concerto Budapest is több koncertet törölt. Milyen helyzetbe került a zenekar?

Az egész ország bajban van, ha megkapnánk az uniós támogatásokat, akkor sokkal kevésbé érintené a kultúrát is a válság. Remélem, csak átmenetinek tekinthetjük a nehéz helyzetet.

Azt tapasztalom, hogy mindent elkövetnek a válság enyhítésére, de miután a kultúra finanszírozása a korábbiakban kialakult struktúrák mentén működik, ezekkel kapcsolatban vannak kritikai észrevételeim.

Milyen kritikai észrevételei vannak?

A kultúrában – és más területeken is – jobban kellene figyelni és értékelni a valós teljesítményt. A nonprofit műfajokban kialakult rendszerek elsősorban mennyiségi mutatók alapján jöttek létre, az együttesek nem minden esetben a teljesítményük alapján részesülnek támogatásban. Ez nehéz ügy, hiszen a művészet szubjektív, s bár nem sport, vannak mérhető teljesítmények, mérhető életpályák.

Egy hónap haladék a klasszikus zenének

Mennyire tudnak most tervezni?

Ebben a pillanatban nagyon nehezen, mivel még nem látjuk, mennyi támogatást kapunk.

Milyen híreket kapott?

A 2023-as költségvetést még nem látják?

A költségvetés újratervezése most folyik. Megértem, hiszen a nehéz gazdasági helyzetben vannak prioritások. A nonprofit szervezetek nem az első helyen szerepelnek, meg kell találni a helyes arányt a művészet, a tudomány és a sport között, ami az ország identitását és önbecsülését is megőrzi. Ehhez nagy empátia szükséges.

Veszélybe került a munkabérek kifizetése?

Mindent megteszünk, hogy a Concerto mind a 116 kollégája megkapja a bérét.

Most milyen a morál a zenekarban?

Nagyszerű emberek alkotják ezt a közösséget, az elmúlt tizenöt évben remek műhely lettünk.

A kultúra támogatása nem jótékonyság

Miért is fontos a művészet támogatása?

A kultúra támogatását nem szabad jótékonyságnak tekinteni. Churchill 1938-as beszédében azt mondta: a művészetek alapvető fontosságúak a nemzet életében, és az állam magának tartozik azzal, hogy fenntartja és ösztönzi. Ez azt jelenti, hogy a művészet patronálása nem jótékony feladat, ezt nem szabad szem elől téveszteni.

A művészet az ország társadalmi identitásának és jövőjének záloga. Az általános műveltség meghatározó egy ország teljesítményében. Tartozunk azzal, hogy az oktatást és a kultúrát prioritásként kezeljük, ugyanis ha egy országban magas az általános műveltség, annak a termelőereje is erősebb. Kodály Zoltán mondta, hogy olyan kevesen vagyunk, hogy a műveletlenség luxusát nem engedhetjük meg magunknak.

Hogy látja, Magyarországon melyik valósul meg napjainkban?

Ez nem rövid távú politikai kérdés, hanem egy hosszú távú dolog. A rendszerváltás óta az általános műveltség csökkent Magyarországon, aminek nem csak gazdasági okai vannak. A média sem segít a helyzeten, mert azt sugallja, hogy az a jó, ami eladható. „Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra és újra meg nem szerzi magának” – mondta Kodály.

Válságos idők jönnek, vége a pénzbőségnek. Hogy lehet úgy spórolni, hogy mindez nem megy a minőség rovására?

Úgy, hogy még több érzelmet kell beleadni! Ha a zenekarnak és vezetőjének közös a szíve, azzal sok mindent tudnak pótolni. De legfontosabb soha nem feladni, és még több odaadással és hittel gyakorolni!

Mennyire fogy a közönség?

A Concerto közönsége nagyszerű és értő: a koncertjeink nagy részét ismétlésekkel is tudjuk telt házak előtt játszani, amire büszkék vagyunk. Egyelőre nem tudom megmondani, hogy a közönségünk hogyan reagált a lemondásokra. Biztosan vannak, akik csalódtak.

Jegyárat emelnek?

Ez nem az én asztalom, de szerintem egy romló gazdasági helyzetben nem volna szerencsés. Ugyanakkor honnan lehet bevételeket szerezni? A klasszikus művészetnek ugyanis semmi esélye sincs az önfenntartásra. Mecenatúrára lenne szükség.

Két naiv javaslat

A piaci szereplők bevonása mennyire megvalósítható?

Ez nagyszerű lenne, de ebben a gazdasági helyzetben az úgynevezett szponzorációk, adakozás nehezen elvárható. Néhány hónappal ezelőtt naivul két dolgot vetettem fel.

Az egyik az volt, hogy a német Solidaritätzuschlag adó mintájára – amelyet tavaly töröltek el, és harmincegy évig működött Németországban – a 15 százalékos állami adó kezdetben 7,5 százalékos, később 5,5 százalékos hányada volt, és eredetileg az NDK felzárkóztatására hozták létre. Ezzel nagymértékben tudnánk biztosítani a kultúra forrásait. A gyermekeink, unokáink és a jövő érdekében szerintem ez megoldható lenne. De megértem, hogy ennek most túl nagy a politikai kockázata.

Milyen választ kapott?

Azt, hogy most nem fognak bevezetni új adót. A másik javaslatom a kultúrából kivezetett tao újragondolása volt. De nem mennyiségi, hanem minőségi alapokon, amelyet megfelelő minőséggaranciával bíró testület kezelhetne.

Úgy gondoltam, miután a sportban ez a mai napig nagyszerűen működik, egy erősebb felügyelet mellett a kultúrát is lehetne ebben a formában támogatni. A nagyvállalatoktól ugyanis nem várhatjuk el, hogy támogassanak, ha nincs társaságiadó-kedvezmény.

És erre milyen válasz érkezett?

Felvetettem, és reménykedem abban, hogy ezt megfontolják.

Ön szerint sok a zenekar Magyarországon?

Ez relatív. A kérdést úgy kell feltennünk, hogy hasznos–e az országnak, hogy sok zenekara van. Vannak, akik soknak találják, de szerintem azt kell nézni, hogy az ország kulturális életminősége szempontjából szükség van-e ennyi zenei együttesre. Egyértelműen igen!

A zenekarok nívóját elsősorban a zenei vezetők határozzák meg, tőlük függ a zenekar fejlődése, hosszú távú építkezése és a teljesítménye is. A kimagasló vezetők munkája egyben garancia egy együttes létjogosultságára. A vidéki önkormányzatoknak sokkal jobban részt kellene venniük az együttesek fenntartásában és ösztönzésében. Minden város büszke szeretne lenni a művészeire és a saját értékeire.

Általánosságban ott lehetne spórolni a kultúrában, ha elsősorban értékes produkciókat támogatunk, olyanokat, amelyek építik az országimázst, ami javításra szorul. Mindannyiunknak rosszulesik, amikor külföldön igazságtalanul bántják a hazánkat.

Mit tapasztal, mitől rossz a hírünk?

Van egy európai politikai trend, ami az úgynevezett magyar utat nem kedveli, és mindent eltorzítva lát. Külföldön járva sokszor hallhatjuk: „Jaj, hogy lehet kibírni az életet Magyarországon?”

Mit szokott erre felelni?

Csak annyit, hogy jöjjenek ide, és nézzék meg, mert nem igaz, amit állítanak.

Először Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója említette, hogy túl sok a zenekar, később – a kulturális finanszírozás átalakításának szükségességéről szólva – Csák János kultúráért és innovációért felelős miniszter is azt mondta az Indexnek adott interjúban, hogy sehol a világon nincs ennyi egy főre jutó kőszínház és szimfonikus zenekar. Arról is beszélt, szerinte kevésbé az intézményeket, sokkal inkább a produkciókat – azaz a tényleges outputot, a teljesítményt – kellene támogatni. Mit gondol erről?

Nagyon üdvözlöm, hogyha az értékes produkciókat támogatják. De annak megállapításához, hogy mi értékes és mi fontos, szükséges bevonni a legjobb szakembereket!

Ne szüntessenek meg zenekarokat!

Csák János miniszter és Demeter Szilárd is arról beszélt, hogy túl sok a fővárosi zenekar. Több megszűnhet. Ha ez bekövetkezik, mi alapján szüntethetik meg a zenekarokat?

Ne következzen be! 

Budapest csodája, hogy ilyen sokszínű és nívós zenekari életet tudhat magáénak. Úgy vélem, hogy a színvonal soha nem volt ilyen magas. Nem volna szabad bántani. És vidéken is kiváló együttesek vannak, nem szabad megfosztani az országot attól a lehetőségtől, hogy komolyzenéhez jussanak, minden értékes zenei műhelyt támogatni és inspirálni kell.

Amennyiben csökken a zenekarok száma, az eredményezheti a szakmai színvonal csökkentését vagy kisebb versenyhelyzetet?

Ez most egy olyan kérdés, hogy 16 vagy 12 csapatos legyen-e az NB I. Biztos, hogy vannak pró és kontra érvek. Úgy látom, a magyar társadalom egyik problémája az érzelmi intelligencia alacsony szintje. Én sokszor kifejtettem: annak érdekében, hogy emelkedjen az általános műveltség és magasabb legyen az érzelmi intelligencia, minél több magas színvonalú zenei együttesre van szükség Magyarországon.

Viszonylag kevés a kimagasló kamarazenekar, abból sokkal több elkelne, mert mobilizálható műfaj. El tudom képzelni, hogy egyfajta átalakulás legyen, ami a közérdeket, a közjót szolgálná, de megszűnést semmiképp. A versenyhelyzet csökkenése ártalmas a kultúrának. Ha egyes intézményeket monopolhelyzetbe hoznak, akkor nincs verseny. De szerintem csak egyetlen mérce van: a nemzeti és nemzetközi teljesítmény. Számomra ez a kulturális origó.

Ami a fizetéseket illeti, a szakmán belül mennyire van szóbeszéd, hogy ott és ők bezzeg többet keresnek, mint mi  itt ? Fogalmazhatunk úgy is, hogy van, illetve várható-e kenyérharc a zenekarok között?

Az országban nem minden zenekar egyforma: az egyiknek magasabb a szakmai teljesítménye, mint a másiknak, tehát vannak különbségek. Ha a Concerto Budapestről van szó – nem csak én mondom –, az elmúlt 15 év hatalmas és áldozatos munkája által világszínvonalú zenekarrá lett. A működéséhez viszont még mindig nem kapta meg azt a támogatottságot, amire a szakmai színvonala és a kulturális teljesítménye predesztinálja.

A legkiemelkedőbb magyar zenekarokban az lenne a szerencsés, ha nagyságrendileg azonos feltételek mellett dolgozhatnának. Ez lenne az ország kulturális érdeke.

(Borítókép: Keller András. Fotó: Sóki Tamás / Index)