Százéves lett a Budapesti Operettszínház

1922. december 23-án nyitotta meg kapuit Földes Imre és Buttykay Ákos Olívia hercegnő című operettjével a teátrum, amelyet Ben Blumenthal, amerikai vállalkozó építtetett át az egykori Somossy Orfeumból. Az új színházat 1923 februárjától hivatalosan Fővárosi Operettszínháznak nevezték el.

Párkányi Raab Péter, Kossuth-díjas szobrászművész Fényes Szabolcs (1912-1986) zeneszerzőt, egykori színiigazgatót, tulajdonost ábrázoló szobra a teátrum emeleti nézőtéri folyosóján kapott helyet.

A szobrászművész nagy megtiszteltetésnek nevezte a felkérést. A Kossuth-díjas művész Honthy Hannáról készült egész alakos alkotása immár hat éve látható a színház emeleti társalgójának télikertjében.

Ebből több mint tíz éven keresztül a könnyűzene egyik legnépszerűbb hazai művelője, Fényes Szabolcs "nagyszerű muzsikus" állt az élen a legnagyobb viharok közepén 1943-tól 1949-ig, majd a forradalom leverése utáni sötét időszakban 1957-től 1960-ig.

– mondta Kiss B. Attila főigazgató a pénteki ünnepi szoboravatáson. Kiemelte: a centenárium jegyében az idei évadban az ünnephez méltó eseményekkel készülnek. A főigazgató szerint száz év nagy idő egy színház életében.

Fényes Szabolcs előbb tulajdonosként és igazgatóként, később kinevezett igazgatóként vezette a teátrumot nagy sikerrel, fogalmazott. Hozzátette: Fényes mindössze 19 éves volt, amikor bemutatták Maya című operettjét.

„Pályafutása alatt több mint 45 színpadi művet alkotott: operetteket, daljátékokat, zenés játékokat és musicaleket. Száznál több filmzene fűződik a nevéhez, valamint táncdalok és népszerű slágerek is” – hangsúlyozta Kiss B. Attila.

Melódia nélkül nincsen zene

Nemlaha György művészeti és zenei író, Fényes Szabolcs barátja emlékeztett arra, hogy a zeneszerző Nagyváradon született, a trianoni események után azonban el kellett hagynia szülőföldjét. „Fényes színes és mozgalmas pályát tudhat maga mögött, ami „kis buta” slágerekkel indult majd eljutott a Mayáig. Ez elhozhatta volna a nemzetközi hírnevet számára, ha nem jön közbe a II. világháború” – fogalmazott.

Fényes Szabolcs színházi ember volt, igazgató, koreográfus és énekmester, végül a zeneszerző szavait idézve azt mondta: „melódia nélkül nincsen zene”.

– jegyezte meg.

Fényes Szabolcs szobrát a nevét viselő alapítvány kezdeményezésére állította a teátrum.Wolf Péter Erkel Ferenc-díjas zeneszerző Fényes Szabolcs Alapítvány nevében kiemelte, hogy a zeneszerző "bájos ember volt, akiből ömlött a melódia".

A száz bűvöletében

A szoboravatás után megnyílt az Ámor, mámor, melódia - 100 év-100 név 100 képen-százképpen című fotókiállítás, amely egykori legendás előadások pillanataiból mutat be válogatást.

A felvételeken Honthy Hanna látható a Maya 1931-es bemutatóján, feltűnik Feleki Kamill a Kellér Dezső és Békeffy István által átdolgozott Csárdáskirálynőben. 

Latinovits Zoltán is megjelenik A kutya, akit Bozzi úrnak hívtak című előadásból, valamint My Fair Lady, a West Side Story musicalek, de régi és új jelmezek is kísérik a kiállítást.

Gálakoncerttel készülnek

A színház emeleti előterében a magyar operett dicsőségcsarnokában hét neves zeneszerző: Ábrahám Pál, Fényes Szabolcs, Huszka Jenő, Jakobi Viktor, Kacsóh Pongrác, Kálmán Imre és Lehár Ferenc, valamint az építtető, Somossy Károly emléktáblája is látható. A Raktárszínházban archív televíziós, és amatőr felvételeket, színháztörténeti ritkaságokat mutatnak be.

A Budapesti Operettszínház a társulat részvételével nagyszabású gálakoncerttel is megemlékezik az évfordulóról. Az estet Homonnay Zsolt rendezi.

(Borítókép: Párkányi Raab Péter Kossuth-díjas szobrászművész és Kiss B. Atilla a Budapesti Operettszínház főigazgatója felavatja Fényes Szabolcs egykori színiigazgató, zeneszerző szobrát a Budapesti Operettszínház centenáriumi kiállításának megnyitóján 2022. december 23-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)