Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMA lappangó kincsek közszemlén maradnak
További Kultúr cikkek
A magyar képzőművészet egyik jelentős mestere, a rendkívül változatos stílusokban alkotó Vaszary János kiállításán bemutatott mintegy 70 műből 24 mindeddig teljesen ismeretlen volt mind a szakma, mind a közönség számára. A Magyar Nemzeti Galéria úgy döntött, hogy január 15-e helyett
A tárlat 2023. április 2-ig lesz látogatható
A munkálatok során, 2016-ban bukkantak rá a művészettörténészek az egyik raktár mélyén több évtizede meghúzódó két vászontekercsre, amelyek egyenként 20-20 Vaszary-olajfestményt rejtettek. Egy bezárt szekrényben, feltekerve találtak rá a Magyar Nemzeti Galériában Vaszary János negyven, addig teljesen ismeretlen festményére, írta meg az Index korábban.
A MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBEN „LAPPANGÓ” MŰVEK TELJESEN ISMERETLENNEK BIZONYULTAK, A MŰVÉSZETTÖRTÉNÉSZEK SOHA NEM TALÁLKOZTAK VELÜK KORÁBBAN. SEHOL SEM REPRODUKÁLTÁK ŐKET, MÉG VASZARY ÉLETÉBEN SEM, ÍGY KÖZVETLENÜL A MŰVÉSZ MŰTERMÉBŐL, ILLETVE HAGYATÉKÁBÓL KERÜLTEK A KÖZGYŰJTEMÉNYBE.
Ezt követően – bár az átvételi dokumentumok között szerepel rájuk vonatkozó utalás – ez a negyven műalkotás valamilyen, ma már nem rekonstruálható okból az átvételi folyamat során nem került be az intézmény törzsleltárába.
Lesz itt minden
A festő 1939-ben bekövetkezett halála után özvegye gondozta a hagyatékot. A több száz festményt és grafikát tartalmazó anyagot a Szépművészeti Múzeumban helyezték el, majd az özvegy halála után, 1942-től a múzeum dokumentálta és őrizte tovább a hatalmas gyűjteményt.
Az újonnan előkerült alkotások közül a legszebb, legizgalmasabb 24 művet mutatja be – a szükséges restaurálás után – a kiállítás. A festmények a teljes életmű szinte minden korszakát képviselik:
a korai impresszionisztikus időszaktól az expresszív kompozíciókig, a párizsi art deco stílustól a Duna-korzó képeiig és a mediterrán hangulatú tengerparti jelenetekig.
A tárlatot a múzeum gyűjteményében található más Vaszary-remekművekkel, valamint magángyűjteményekből kölcsönzött kevésbé ismert, sokáig lappangónak hitt fő művek egészítik ki. A múzeum grafikai gyűjteményéből is bemutatunk néhány alkotást, amelyek szintén a Vaszary-hagyaték kevéssé ismert darabjai.
A kiállításhoz készült katalógus a rejtett kincs előkerülésének izgalmas története mellett az életmű egyes korszakaihoz illeszkedő művészettörténeti elemzést is nyújt a most felfedezett szenzációs Vaszary-képekről.
Vaszary János egyike a XX. század legismertebb festőinek. Már életében sok alkotása közgyűjteménybe került. Legutóbb 2007-ben rendezett nagyszabású életmű-kiállítást a Magyar Nemzeti Galéria. Művei rendszeresen felbukkannak aukciókon, és pont egy kései Vaszary-festmény, az 1938-ban festett Alassiói strand volt a Virág Judit Galéria idei karácsonyi aukciójának kiemelt tétele: ez egyben a festő életműrekordját is megdöntötte, mivel 165 millió forintért kelt el.
Vaszary János (1867–1939)
A 20. századi magyar művészet egyik legsokoldalúbb alakja. Az 1890-es évek végén a szecesszió egyik első hazai képviselője volt, később az impresszionizmus, az expresszionizmus, majd az art deco stílusában is alkotott. Művészetét már kortársai, a kritikusok és művészettörténészek is nagyra értékelték. Képeinek színessége, a formálás magabiztossága és ereje, a nagy, szintetikus formalátás képessége tette őt művészként és tanárként is kora egyik legnagyobb hatású mesterévé.
(Borítókép: Érdeklődő a Vaszary. Az ismeretlen ismerős című kiállítás sajtóbemutatóján a Magyar Nemzeti Galériában 2022. szeptember 13-án. Fotó: Kovács Tamás / MTI)