![Párizs minket is várt: az Index helyszíni stábja is rácsatlakozott az olimpiára](https://kep.cdn.indexvas.hu/1/0/5747/57478/574785/57478563_4251271_8faf1cbc1b9d98fe8cf5c41d22bcb69e_wm.jpg)
Messzi-messzi, nem is egy távoli galaxisban: Bok-globulák az IC1848-ban
![998 2361 d1d4d01e](https://kep.index.hu/1/0/4724/47243/472437/47243722_a54c140b5c16013feb3eb4543061022e_wm.jpg)
Az IC 1848
Az embrióalakzatot öltő, az asztrofotósok által jól ismert ködösség a Tejútban, annak Perzeusz-karában helyezkedik el a Naprendszertől 7500 fényévnyire. Megannyi születőfélben lévő és fiatal csillag otthona, mint a legtöbb nagy galaktikus HII zóna a Tejútrendszerben. Magyarországról jól megfigyelhető ősszel és télen a Cassiopeia csillagképben.
Ne keressük az embriót!
Tóth Bence felvételén nem találjuk az embrióalakzatot, ugyanis az egy nagy felbontású részletfelvétel, mely az egész ködösségnek csupán csak a nyugati fertályát ábrázolja remek kompozícióban. A felvétel lényege most nem az egész, hanem a rész: olyan apró részletek figyelhetőek meg, melyek korábbi asztrofotókon nem igazán.
Bok-globulák
A felvétel érdekessége, hogy Bok-globulákat fedezhetünk fel rajta a ködösség mélyén. A Bok-globulák a környezetüknél sűrűbb csillagközi anyagcsomók, melyek belsejében nagy eséllyel indulhat be a csillagok és bolygók keletkezése, ha a sűrűség a magjukban elér egy kritikus mértéket. Ilyenkor infravörös spektrumtartományban vizsgálódó nagytávcsövekkel a szakcsillagászok meg tudják figyelni ezeket a csillagkezdeményeket. Globulák az IC1848 ködösség nyugati részletében.
(Borítókép: Bok-globulák az IC1848-ban. Fotó: Tóth Bence)