Messzi-messzi, nem is egy távoli galaxisban: Bok-globulák az IC1848-ban

Az IC 1848

Az embrióalakzatot öltő, az asztrofotósok által jól ismert ködösség a Tejútban, annak Perzeusz-karában helyezkedik el a Naprendszertől 7500 fényévnyire. Megannyi születőfélben lévő és fiatal csillag otthona, mint a legtöbb nagy galaktikus HII zóna a Tejútrendszerben. Magyarországról jól megfigyelhető ősszel és télen a Cassiopeia csillagképben.

Ne keressük az embriót!

Tóth Bence felvételén nem találjuk az embrióalakzatot, ugyanis az egy nagy felbontású részletfelvétel, mely az egész ködösségnek csupán csak a nyugati fertályát ábrázolja remek kompozícióban. A felvétel lényege most nem az egész, hanem a rész: olyan apró részletek figyelhetőek meg, melyek korábbi asztrofotókon nem igazán.

Bok-globulák

A felvétel érdekessége, hogy Bok-globulákat fedezhetünk fel rajta a ködösség mélyén. A Bok-globulák a környezetüknél sűrűbb csillagközi anyagcsomók, melyek belsejében nagy eséllyel indulhat be a csillagok és bolygók keletkezése, ha a sűrűség a magjukban elér egy kritikus mértéket. Ilyenkor infravörös spektrumtartományban vizsgálódó nagytávcsövekkel a szakcsillagászok meg tudják figyelni ezeket a csillagkezdeményeket. Globulák az IC1848 ködösség nyugati részletében.

(Borítókép: Bok-globulák az IC1848-ban. Fotó: Tóth Bence)