Súlyos betegségek előzhetők meg, ha napi szinten ezt tesszük

A kézírásnak mély kultúrája van, ez a mélység persze változó. Magyarországon például kevésbé, mint a Közel-Keleten, Kínában és Oroszországban, ahol nagy hagyománya van a kézírásnak, és a mai napig intenzíven űzik. De vannak országok – mint Finnország, Norvégia és Kanada –, amelyek teljes mértékben digitalizálták az iskolákat, és eltörölték a folyóírás tanításának követelményét. Tették ezt kísérleti jelleggel, aztán belátták ennek kártékony hatását, és visszavezették – mondta az Indexnek Megyeri Gábor, aki meglepőnek tartja, hogy Finnország, amely oktatás terén a világ élvonalába tartozik, ezt az elvet alkalmazza.

Három kategóriába sorolhatjuk, hogy mikor ragadunk tollat és füzetet:

• Rutinszerű: amikor a praktikusság kedvéért jegyzetet készítünk, bevásárlólistát írunk. Ehhez általában gyengébb minőségű, olcsó tollat és füzetet használunk. Ami egyébként környezetszennyező.
• Rituális önkifejezés: a személy vagy csoport tudatosan alkalmazza élvezeti, terápiás vagy alkotási célból. Itt minőségibb és fenntarthatóbb eszközöket használnak.
• Gyűjtői: ezen csoport kevésbé használja, inkább gyűjti, és befektet az eszközökbe.

Hiperaktivitás és figyelemzavar

Egy 2015-ös kutatás szerint a folyóírás használata elősegíti az agyműködés megfelelő fejlődését, valamint a szem- és kézkoordináció megfelelő kialakulásában is jelentős szerepet játszik.

A kézírás hiánya gyermekkorban a tanulmányok szerint hiperaktivitáshoz, figyelemzavarhoz vezethet. A digitális korban ez általános problémának számít, miután az eszközök használata jelentős mértékben képes elterelni a fókuszt. Az elme működése írás közben sokkal aktívabban használja a memória fejlesztéséért felelős agyi szektort

– fogalmaz Megyeri Gábor.

Nézzünk egy gyakorlati példát: az iskolában vagy a munkahelyen gépen jegyzetelünk, ez sok esetben gyorsabb, mint ha kézzel rögzítenénk a fontosabb gondolatokat. De ez csak egy előny, és itt véget is ér a pozitív érvek sora. Az összes többi a folyóírás mellett szól.

Amikor ugyanis kézírással, különösen folyóírással írunk billentyűzet helyett, nemcsak hogy jobban odafigyelünk a közlendőnkre, vagy jobban megjegyezzük, amit más mondott, hanem speciális területek aktiválódnak az agyunkban, amelyek gépeléskor némák maradnak.

A kézírás mint terápiás eszköz

Felnőttkorban egyebek mellett azért is fontos, hogy napi szinten kézzel írjunk, mert a kézírásunk megváltozása indikálhatja a korai stádiumban lévő Parkinson- és Alzheimer-kórt.

Ezen kórok gyógyításában az orvostudomány is használja a kézírást. Digitális eszközökkel is próbálkoznak, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy azok nem tudják tökéletesen szimulálni a toll és a papír találkozásának jelenségét.

Mikor írunk kézzel?

Az Egyesült Királyságban 2012-ben a Docmail által elvégzett felmérés arra jutott, hogy a megkérdezettek (kétezer nagykorú lakos) átlagban a felmérést megelőző 41 napban nem írtak le semmit kézzel, kétharmaduk pedig úgy nyilatkozott, hogy csakis bevásárlócetlik összeállítására használja a kézírást – olvasható a Rakéta cikkében.

A Bic írószergyártó 2018-as közvélemény-kutatása hasonló eredményt hozott, az ebben részt vevő kétezer amerikai bevallása szerint ugyan jelentős részük (86 százalék) rendszeresen készít magának kézzel írott jegyzeteket, de elsősorban bevásárlólistát vagy munkatársainak szóló üzeneteket (27 százalék), amelyek segítik a napjaik megszervezését, a munkahelyükön viszont egyértelműen problémásnak tartják ezt az írási formát: 

tízből heten nem tudják elolvasni a kollégájuk írását, és 23 százalékuk retten meg már a gondolattól is, hogy mások előtt kézzel kell írnia valamit a fehér táblára prezentáció közben.

(Borítókép:  Andia / Universal Images Group / Getty Images)