Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- szabadon engedés
- börtönbüntetés
- közrend megzavarása
- iráni filmrendező
- arany medve-díj
- tüntetések
- mohammad raszulof
- egészségi állapot
Kiengedték a börtönből a kormány intézkedéseit elítélő iráni filmrendezőt
További Kultúr cikkek
Az Arany Medve-díjas rendező azért került rácsok mögé tavaly júliusban, mert 2022 májusában – több más művésszel együtt – nyílt levélben ítélte el, hogy az iráni hatóságok több kollégáját letartóztatták, valamint tüntetőkre csaptak le. A hivatalos indoklás szerint Mohammad Raszulofot a közrend megzavarása miatt tartóztatták le.
A Nincs gonosz című film rendezőjét januárban is szabadon engedték egy rövid időre romló egészségi állapotára hivatkozva. Raszulof az elmúlt tizenöt évben többször is szembekerült az iráni hatóságokkal, mert felemelte szavát a rendszer ellen és az elnyomottak mellett. Ebben az időszakban is sokszor volt börtönben, de rendre kiengedték – írja a Deadline.
Mohammad Raszulof mellett tavaly több más iráni művészt, rendezőt és sportolót is őrizetbe vettek az iráni vezetés bírálata miatt. Az iráni hatóságok az elmúlt hónapokban szintén szabadon engedték Dzsafar Panahi filmrendezőt, valamint Taraneh Alidúszti színésznőt. Panahit – Mohammad Raszulofhoz hasonlóan – 2022 nyarán tartóztatták le, miután kollégája ügyében kezdett el vizsgálódni a teheráni ügyészségen.
Díjnyertes filmje a halálbüntetésről szól
Mohammad Raszulof Nincs gonosz című filmje 2020-ban kapta meg a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál fődíját. A rendező nem tudott részt venni a világ egyik legnagyobb filmes közönségfesztiváljának díjkiosztó gáláján, mert nem kapott utazási engedélyt hazája hatóságaitól. Az elismerést lánya, Baran Raszulof vette át.
Az iráni–német–cseh koprodukcióban készült alkotás négy epizódból áll, központi témája az iráni jogrendben is szereplő és a perzsa államban nemzetközi összevetésben gyakran alkalmazott halálbüntetés.