Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMCserhalmi György: A politikát irtom az oktatásból
További Kultúr cikkek
- Majdnem műkincségetés lett a vége, de szerencsére valaki észbe kapott
- Az ő kezükben a jövő nemzedéke, munkájuk most mégis másfajta gyümölcsöt hozott
- Az államtitkár még a Bibliát is átíratná
- Se pénz, se párbeszéd, kifakadt a 75 éves szakmai szervezet
- Az Eurimages támogatásával készül rajzfilm Szabó Magda regényéből
Cserhalmi György szerencsésnek tartja magát, mert két mestert is kapott a sorstól: Latinovits Zoltánt és Őze Lajost.
Zoli volt a nemzeti bú, Őze a magány magánya. Egyikük élete sem volt könnyű, de rendkívül megélt humoruk volt, sokat röhögtünk. Fényévnyi a távolság közöttük a habitusukat tekintve, de egyformák voltak kérlelhetetlenségükben és következetességükben, hogy a munka – színházban, filmen – el legyen végezve
– fogalmazott a szinhaz.hu oldalán a Kossuth-díjas színművész. Megjegyezte, hogy ráadásul tehetségesnek is kellett lenni. Aki alább adta, aki megpróbálta elsumákolni a munkát, az leírta magát előttük. Latinovits különösen könyörtelen volt.
A Nemzet Színésze később maga is katedrára állt. A Kaposvári Egyetem színművészeti karán 2015 és 2020 között volt egy osztálya, ahol a gyerekekbe mindig azt próbálta plántálni, hogy ez egy melós szakma. „Hiába hallom, hogy a szerencsén múlik a karrier, szerintem inkább a véletleneken. De még jobban bízom a befektetett munkában. Öntöm a diákokba, hogy mi a fontos nekem, meg azoknak, akik nekem, és általában a színháznak, a filmnek fontosak. Igyekszem letisztogatni a mentalitásukat. Egy a lényeg: nem hazudni.
Nem engedem meg, hogy akármelyik tanár ellenségesnek tartson egy irodalmi teljesítményt csak azért, mert nem az ő oldalát képviseli. A politikát irtom az oktatásból. Azt tanítom a növendékeimnek, hogy merjenek pofátlanok lenni, mindent kipróbálni, leszámítva a gusztustalanságokat, meg azt, amivel mások jogait bántják.
Felvette a kesztyűt, és várta a kihívókat
A kaposvári diákjai is tudták, hogy a fiatal Cserhalmi bevállalós típus volt. „Soha nem riadtam vissza a kihívásoktól, legyen az színházi, filmes, vagy éppen a haverokkal egy kis bulizás” – mondta a borsonline–nak.
Meg is kérdezték az egyik óra után: Gyurka, ma is menne még a párbaj? Felvettem a kesztyűt, és vártam a kihívókat.
„A fiúk voltak a bátrabbak, a lányaim, akik nagyon jó fejek, nem akarták a bulit. Legyen ez a történet vége, de azt azért elárulom, a következő órán nem nekem fájt a fejem, nem én panaszkodtam a másnaposság miatt, pedig nem gurítottam le kevesebb vodkát, mint a srácok.”
Cserhalmi György gyorsan megjegyezte, hogy a párbaj egyszeri és megismételhetetlen volt, legalábbis az akkori diákjaival. „Azt szoktam mondani nekik, hogy aki éjjel férfi, nappal is legyen az, vagy minimum játssza el, hiszen színésznek készülnek. De félre a tréfával, jó a társaság. Tehetségesek, megbízhatóak, és nagyon akarnak színészek lenni.”
Második apjuk volt
Péteri Lilla is Cserhalmi György osztályába került. A Pesti Magyar Színház fiatal színésznője 2015 és 2020 között volt Cserhalmi-tanítvány, a kultúra.hu-nak korábban azt nyilatkozta, hogy eleinte az egész osztály zavarban volt.
„Te jó ég, ő Cserhalmi!”
Mondogatták egymásnak a színészpalánták, aztán rájöttek, nincs okuk tartani a színészlegendától. „Az első pillanattól annyira közvetlen és szeretetteljes volt, hogy hamar elmúlt ez az érzés. Csodálatos ember, nagyszerű mester” – folytatta Péteri Lilla.
Mindvégig a második apjuk volt – mesélte. Amikor a Nemzeti Színházban gyakorlatoztak, reggelenként mindenkit megkávéztatott, elszívtak egy cigit, és mentek próbálni. Délben közösen ebédeltek, majd folytatták a munkát. Egészen estig együtt voltak. Sokat foglalkozott velük, sosem hagyta őket magukra, bármivel megkereshették.
Ne csak jó színészek akarjunk lenni, hanem jó emberek is. Sose veszítsük el az emberségünket, mert az mindennél fontosabb. Szeretettel, alázattal, szorgalommal és bátran álljunk az anyaghoz, a munkához és egymáshoz. Megtanította számomra azt is, hogy a színpadon hogyan legyek bátor. Nagy szükségem volt erre
– mondta a színésznő, aki számára ez volt a legfontosabb tanítás. Hozzátette, hogy azt is Cserhalmitól tanulták meg, hogy a magyar nyelv hasznos társ a színpadon, és hogyan lehet jól használni.
Péteri Lilla játssza Csokonai Lilit Esterházy Péter Tizenhét hattyúk című monodrámájában, amelyet Cserhalmi György rendezett. Az előadás a tavaly tavaszi bemutató óta nagy sikerrel megy a Pesti Magyar Színház műsorán.
Hetvenötödik születésnapján kvízzel köszöntjük Cserhalmi Györgyöt. Most tesztelheti tudását, mennyire ismeri a Kossuth-díjas színművészt.
Minden kérdés megválaszolására 40 másodperc áll rendelkezésére. Jelölje meg a helyes választ, majd vagy várja ki az idő végét, vagy kattintson a "Következő kérdés" gombra. A linkre kattintva elindul a játék.
Kérjük próbálja meg újra.
(Borítókép: A Magyar Filmakadémia életműdíjával kitüntetett Cserhalmi György színművész az elismerés átadásán a Pesti Vigadóban 2020. február 28-án . Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)