A világ egyik legszebb épületében van, magyar, mégsem látogatható

Az Iparművészeti Múzeum felújítása kapcsán mindig az utolsó parancs van érvényben. Az el nem kezdett projektek most állnak, és gondolom, hogy az el nem kezdett és folyó projekteket is folyamatosan felülvizsgálják – hangsúlyozta Cselovszki Zoltán igazgató a sajtótájékoztatón. Hozzátette: a Lázár János által vezetett minisztériumba (építési és közlekedési) folyamatosan áramlanak be az adatok, tőlük is.

Az Üllői úton minden évben állagmegóvási munkálatok zajlanak. Építészként azt tudom állítani, hogy az épület ki tudja várni azt a megfelelő pillanatot, amikor elindul a rekonstrukció. Amit államtitkár-helyettes úr mondott: van egy érdekes, szimbolikus dolog. Minden háború után jön a béke. Így a múzeum életében is jönni fog a felújítás.

A direktor arról is beszélt, hogy a rekonstrukció leghamarabb 2021 elején indulhatott volna, amely legalább egy öt évig tartó munka. De ha forráshiány miatt le kellett volna állni, az nagyobb baj lett volna. Mint fogalmazott: most védjük az épületet: állammegóvás van, a műtárgyak pedig 21. századi minőségű biztonságban vannak.

A munka el fog indulni, de nagyon sok restaurátorra van szükség, valamint több ütemre. Lehet, hogy az első ütemek nem lesznek látványosak, de nagy szükség van rájuk. És nagy forrás sem kell hozzá.

Noha az intézmény főépülete az átfogó rekonstrukció elindulására várva jelenleg zárva tart, a gyűjtemény darabjaival számos helyen – többek között a Magyar Nemzeti Múzeum és a Szépművészeti Múzeum kiállításain – találkozhat a közönség. A magyar múzeumi világ számíthat az Iparművészeti Múzeumra, és az Iparművészeti Múzeum is a társmúzeumokra – hangsúlyozta.

Brandnek kell lenni

Cselovszki Zoltán az Indexnek elmondta, hogy az Iparművészeti Múzeumnak volt-e bármilyen összevonási kísérlete más intézményekkel. „Amióta gyűjtemények léteznek a világon, összevonási és szétválasztási kísérletek állandóan vannak. Ezeket szakmai és gazdasági helyzet is generálhatja. Magyarországon Klebersberg Kuno idején is volt néhány nagy összevonás.

Az Iparművészet egyébként külön brandként is könnyen értelmezhető. Hiszen művészeti, technológiai és építészeti is. De nehezen lehet összehozni bármelyik nagy múzeum szakmai tartalmával” – vélekedett.

A kulturális gyűjteményeknek olyan önálló küldetésük van, amelyet a látogatók felé jobban tudnak artikulálni, ha önálló branddel rendelkeznek. Azt látja, hogy némelyik nyugati brand még áruba is bocsájtható.

Arra a kérdésre, hogy konkrétan mely múzeumokkal tárgyalt az összevonást illetően, így felelt:

A Magyar Nemzeti Múzeummal voltak tárgyalások, több múzeum integrálása is szóba jött, az Iparművészeti is benne volt. Hosszú távon szakmailag ezt nem tartom hasznos dolognak. Ennek ellenére, ha onnan közelítek, hogy amíg az Üllői út zárva van, addig az, hogy mi egy stratégiai intézménnyel szövetségre lépünk, annak lehetnek előnyei. De ezek a tárgyalások mintegy másfél éve megszakadtak, okafogyottá váltak, de nem tudom, mi miatt. Nem kerestek minket

– fogalmazott Cselovszki Zoltán.

Megjegyezte, annak ellenére, hogy jelenleg nincs integráció, ők továbbra is együttműködnek. Azt érzékeli ugyanis, amikor helyzet van, olyankor a döntéshozók cselekvésre kényszerülnek, hogy reagálniuk kell. Hozzátette: nem tudja, hogy most milyen helyzet van. Ebben a kérdésben szerinte Csák János kulturális és technológiai miniszter, Závogyán Magdolna kulturáért felelős államtitkár vagy Vincze Máté helyettes-államtitkár az illetékes. Az Index keresi a kulturális tárcát az ügyben, amint válasz érkezik, közöljük.

– vélekedett az Iparművészeti Múzeum igazgatója.

Cselovszki arra a kérdésre is válaszolt, hogy milyen lobbitevékenységre volna szükség, hogy a felújítási munkálatok felgyorsulhassanak, ha ez cél egyáltalán.

Nyilván cél, ez nem kérdés. Bár én nem vagyok a lobbizásnak a híve. Csak az esetben látnám helyét a lobbizásnak, ha mi egy magánmúzeum lennénk. De az államigazgatási rendszer az egy rendszer. A kulturális igazgatás egy rendszer. Én a tervezés, az összehangolás és az ütemezés híve vagyok.

Szerinte a lobbizásnak az a problémája, hogy nem áll rendelkezése annyi információ, amennyi a döntéshozóknak. Így könnyű lobbizni – jegyezte meg. Nem gondolja, hogy az összes szempontot ismeri, ami alapján akár elindulhatnának.

Azt érzi kötelességének, hogy az államigazgatási rendszeren belül mindig a legaktuálisabb információk rendelkezésükre álljanak, hogy a projekteket életben tudják tartani.

Hogy minden engedélyünk meglegyen, minden ki legyen számolva. Ha a döntéshozó úgy dönt, akár holnap reggel el lehessen indítani a felújítást. De ha úgy dönt, hogy csak két év múlva, akkor arra is van készen álljunk.

A Vörösruhás nő

Az eseményen részt vett Vincze Máté kultúráért felelős helyettes-államtitkár is. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország szomszédságában háború pusztít, ez pedig a közgyűjteményi szférára is kifejti negatív hatását, többek között a rezsiköltségek emelkedése miatt.

Április elsején egész napos programsorozat várja a látogatókat A tavasz ébredése címmel. Az Iparművészeti Múzeum Üllői úti főépületéből a gyűjtemény szecessziós csúcsdarabjai a Ráth György-villába kerültek. A téli szünet után 2023. március 31-től pedig újra látogatható a Ráth György-villa állandó kiállítása. Benne a közönség legnagyobb kedvencével, a  Vörösruhás  nő című kárpittal.

Vincze Máté felhívta a figyelmet egy különleges műtárgyra is: Rippl-Rónai József híres falikárpitja, a Vörösruhás nő a műtárgyvédelmi okokból kötelező, hosszabb pihentetés után csütörtökön került vissza a Ráth György-villa szecessziós ebédlőjének falára.

Az 1898-ban hímzett kárpit azonban csak néhány hónapig lesz ismét látható, rövidesen ugyanis Franciaországba utazik a Musée de Pont-Aven Women at Work by/for the Nabis című tárlatára – közölte a helyettes államtitkár.

(Borítókép: Bődey János / Index)