Hiába a sírás, Budapest Vidám Park nélkül maradt

Az államosított Angolpark és a szintén államosított vurstli területén 1950-ben létrehozott Vidám Park utolsó szezonja 2013 őszén ért véget, utána a Fővárosi Közgyűlés döntése alapján maga a Vidám Park megszűnt, területét pedig az Állatkert kapta meg. Illetve kapta vissza, hiszen az egykori Vidám Park területének egy jelentős része eredetileg – 1864-től 1907-ig – az Állatkerthez tartozott – tájékoztatta az Indexet Hanga Zoltán, a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője.

Természetesen a fővárosi közönség így sem maradt vidámparki szórakoztatás nélkül.

„Nemcsak azért, mert Budapest több pontján is rendszeresen feltűnnek különböző utazó vidámparkok, általában jeles ünnepek alkalmával, hanem mert a volt vidámparki területnek azon a részén, amely 2018 óta már látogatható az Állatkert Holnemvolt Vár nevű zónájának részeként, egy vurstlizónát is kialakítottunk” – tette hozzá.

Ebben egyrészt az egyik átvett műemléki játéküzem, a Schäftner-körhinta, másrészt több más eszköz, a törpekerék, két kisebb körhinta, kis vonat is a közönség rendelkezésére áll. Igaz, nem az év minden napján, hanem a szezon időszakában. Ez a vurstlizóna már közel öt esztendeje működik. Habár volt időszak, amikor a világjárvány miatt ezt a részt is zárva kellett tartani.

Milyen állapotban van a Vidám Park?

Maga a volt vidámparki terület a jelenlegi működés szempontjából három zónára osztható. Egy része most is látogatható, az Állatkert Holnemvolt Vár zónája található itt. Pontosabban a Holnemvolt Vár területének egy része az, ami volt vidámparki terület, a másik része mindig is az Állatkerthez tartozott: állatbemutató karámokkal, játszótérrel, vurstlizónával, illetve a már említett Schäftner-körhintával.

„A másik zóna, a Hermina út felé eső rész jelenleg Parkoló ZOOna néven fizetőparkolóként működik. A terület ilyen irányú hasznosítása nem újdonság, mert a területnek ez a része a Vidám Park működésének utolsó éveiben is parkolóként működött, az viszont már az elmúlt évek fejleménye, hogy ez a parkoló elég jól, konszolidált módon működik” – jelezte Hanga Zoltán.

A volt vidámparki terület legnagyobb része pedig a leendő Pannon Park és Biodóm területe, amely már nem építési terület, de amint ismert, ez a fejlesztés elakadt azon a ponton, ahol az építéskivitelezés már készen van, de a befejező ütem még hátravan.

A volt vidámparki játéküzemek és mutatványos berendezések sorsuk alapján négy csoportba tartoznak. Egy részük, a műemléki oltalom alá tartozók ma is megvannak.

„Ezek közül hármat: az 1908-as Schäftner-körhintát, amelyet a Vidám Park a vurstli egyik vállalkozójától örökölt, az 1922-es Hullámvasutat, amely pedig eredetileg az Angolpark része volt, és a két világháború között létesült Mesecsónakot szintén az Angolparktól örökölte a Vidámpark, és az Állatkert kezelésében van. Sőt a Schäftner-körhintát, amióta hozzánk került, szépen fel is újítottuk, és – amint említettem – a szezonban a közönség rendelkezésére áll” – sorolta a szóvivő.

A negyedik műemlék, a régi Lézerdodzsem, korábban Kis troli fa tetőszerkezete a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeumba, azaz a Skanzenbe került, ott a Skanzen Vigadó nevű rendezvénytérnek ez a tetőszerkezete.

A volt vidámparki játéküzemek másik részét, amely a Vidám Park tulajdonában álltak, de nem voltak védettek, a Vidám Park megszüntetésekor leszerelték, értékesítették. Harmadik részüket pedig, amely nem a vidámparké volt, a tulajdonosok a Vidám Park felszámolásakor elvitték.

„És van még egy negyedik vagy +1-es csoport is, azok a játéküzemek, amelyek már a Vidám Park megszűnésekor sem voltak meg. Időnként hallani olyan kommentárokat, hogy a Vidám Park megszüntetése miatt nincs már Űrrakéta, Ciklon, Velence, Vízisikló, Kisvasút stb. Ezeket a játékokat azonban már jóval korábban, esetenként évtizedekkel a Vidám Park bezárása előtt megszüntették, leszerelték” – jegyezte meg Hanga.

Anyósröptető

A Vidám Park átvételekor a terület egy részén jelentős környezetszennyezés nyomai is fellelhetőek voltak, ami egyébként jellemző a rozsdaövezeti területekre. Azon a helyen például, ahol az „anyósröptető” nevű játéküzem működött, kiterjedt olajszennyezés volt látható a felszínen, s ugyanez kimutatható volt mélyebben, a talajban is.

Mint kiderült, a szennyeződés oka egyszerűen az volt, hogy a korábban itt állt játéküzemi berendezés hidraulikus munkahengeréből szivárgott az olaj, s ezt a problémát nem javítással, hanem egyszerűen csak az elfolyt hidraulikaolaj utántöltésével orvosolták.

Ennek következtében egy évtizeden keresztül valószínűleg több ezer liter olaj került a talajba. Közelében a dodzsem tetejét fújt azbeszttel borították, amely már porlásnak indult, s ez alatt játszottak gyerekek, és dolgoztak éveken át emberek.

Ezekkel és a hasonló bajokkal csak nagy költségekkel járó kármentesítő beavatkozások révén lehetett megküzdeni. Tehát környezetvédelmi szempontból az átvétel óta javult a terület állapota.

Milyen állapotban van a Hullámvasút?

„A Hullámvasút felújítandó állapotú. Amikor a Vidám Park megszűnt, mi örököltük meg – ahogyan az 1950-ben létrejött Vidám Park is örökölte annak idején az Angolparktól –, és két szezonon keresztül üzemeltettük is” – mondta a Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője.

Amikor a volt vidámparki területet átvettük, előkészítés alatt volt az a fejlesztés is, amit az új területen az Állatkert meg szeretett volna valósítani. Ám mivel ekkor még csak az engedélyezési és kiviteli tervekre vonatkozó közbeszerzési eljárásnál tartottak – utána jött még az engedélyezés elkészítése, aztán az engedélyezési eljárás maga, aztán pedig a kiviteli tervek elkészítése –, sejthető volt, hogy a fizikai munkálatok a helyszínen még körülbelül két évig nem kezdődhetnek meg.

Ezért a 2014-es és a 2015-ös szezonra átmeneti jelleggel egy Holnemvolt Park nevű – amely nem azonos a mostani Holnemvolt Várral – parkot hoztak létre a volt vidámparki terület nagy részén, és ennek egyik elemeként a Hullámvasút is működött.

A szezonkezdet előtt mindkét évben elvégezték a szükséges karbantartási, pályafelújítási munkálatokat, és maga az üzemeltetés is sikeres volt. 2015-ben az az évi pályafelújítási munkálatok mellett még pályavilágítást is szereltek a Hullámvasútra azért, hogy esti rendezvényeket is lehessen ott tartani, mint például a Mutatványosok Éjszakáját vagy a Múzeumok Éjszakáját. Ezek is nagyon sikeresek voltak.

A Hullámvasút felújítása még várat magára

2016-tól, amikor a Pannon Park / Biodóm kivitelezési munkálatai a bontásokkal és a közműáthelyezésekkel megkezdődtek, a Hullámvasút nem üzemelt tovább. Nem is üzemelhetett, hiszen egy építési területen kellett volna átmenni ahhoz, hogy a látogatók megközelítsék.

Az eredeti elképzelés az volt, hogy a Pannon Park, illetve Biodóm-projekt részeként a Hullámvasút megújul, és egy újjászületett Hullámvasúttal lehetett volna ünnepelni a népszerű játéküzem századik születésnapját.

A Pannon Park / Biodóm projekt elakadása azonban a Hullámvasút felújítását is érinti, így egyúttal az is várat magára. Azt, hogy meddig, ma még nem tudjuk megmondani, hiszen itt olyan döntéseket kell majd meghozni, amelyek nem az Állatkertben, nem intézményi szinten születnek meg.

A Hullámvasúttal kapcsolatban még megemlítendő, hogy ez egy rendkívüli kulturális örökség és technikatörténeti emlék. Nemcsak a kora miatt – 1922-ben létesült Dragon Ervin tervei szerint –, hanem műszaki megoldásai okán is.

A hullámvasutaknak is megvan a maguk fejlődéstörténete, különböző korszakokkal, divatokkal, szabadalmakkal, műszaki megoldásokkal és lehetőségekkel. A legkorábbi őshullámvasutak közül, amelyek még nem is önmagukba visszatérő pályával készültek, ma már egy sem létezik, így a ma is álló hullámvasutak legrégebbi generációját az olyan „side friction” rendszerű hullámvasutak képviselik, mint amilyen a miénk is. A tíz fennmaradt ilyen hullámvasút közül a legrégebbi 1902-ben létesült, a legfiatalabb pedig 1950-ben.

A volt vidámparki területtel az Állatkert szándéka az állatkerti létesítmények bővítése volt, azonban fontosnak tartjuk az egykori Vidám Park, de még inkább a háború előtti vurstli és Angolpark örökségét is 

– hangsúlyozta Hanga Zoltán.

E téren egyrészt a már említett Schäftner-körhinta felújításával, illetve a 2015-ös szezonban a Hullámvasút világításának kiépítésével már értek el eredményeket, de ide tartozik a Mesecsónak egykori szunyókáló óriásának a visszaépítése, amely az átvételkor már nem volt meg, évekkel korábban szétfagyott. Illetve a „mechánikus” céllövölde rendbehozatala is, amelynek darabjait egy „raktárban” találták meg az átvétel után, pedig ez is műemléki oltalom alatt áll.

A régen elpusztult emlékeket is szerették volna valamelyest helyreállítani. Így például a Holnemvolt Vár zóna kapuját – amelyen át az Állatkerti körútról közvetlenül is bejöhetnek a látogatók – úgy építették meg, hogy az a régi vurstli legendás fényképésze, Helfgott Sámuel műtermének homlokzatát eleveníti fel. Az ugyancsak ideépült fedett lovarda pedig a régi vurstli egy másik létesítményét, a Reymetter-féle lovardát idézi. Ezek az építmények már több mint fél évszázada eltűntek, de a Holnemvolt Vár kialakításakor igyekeztek ilyen értelemben is megidézni az egykori vurstli világát.

A Hullámvasúttal – amely eredetileg nem a vurstli, hanem az Angolpark része volt – kapcsolatban is azt szeretnék, ha felújítva ismét a közönség rendelkezésére állhatna.

Az ügyben megkerestük a Fővárosi Önkormányzatot is, amint választ kapunk, cikkünket frissítjük.

(Borítókép: Huszti István / Index)