Máté Gábor szerint méltatlanul bánnak az idős színészekkel

Máté Gábort 2021-ben öt évre választották meg a Katona élére, akkor úgy fogalmazott, „ezt a kört még végigfutja, ha életben marad”, hiszen túlsúly, illetve egyéb egészségügyi panaszok gyötrik. Kiderült, nemcsak az életből, hanem a mostani színházi helyzetből is kezd elege lenni, a lemondó hangvétel legalábbis ezt igazolja.

Hozzátette: szerencsés lenne, ha a színházon belülről kerülne ki az utód, hiszen

a Katona speciális közösség. Egy kívülről jövő embernek, hacsak nem akar mindent kisöpörni innen, nehéz dolga lenne, hiszen ismerni kell ezt a közeget, az embereket, az eddigi hagyományokat. Ezt nem lehet megspórolni. Hacsak nem akarják ledózerolni az egészet. Láttunk már erre példát.

Arra a kérdésre, hogy az igazgató rendező is legyen-e egyben, vagy egy „mezei színész” is megteszi, azt válaszolta: „Végzettségemnél fogva én is színész vagyok, de aki kizárólag színész, annak a színházvezetés kétséges foglalkozás.”

Véleménye szerint a színészek hajlamosak arra, hogy önmagukat helyezzék előtérbe, míg egy igazgatónak ennél szélesebb rálátásra van szüksége. Az igazgató egyik fő feladata, hogy összefogja a társaságot, és persze az olvasottság, a darabok ismerete sem árt. Máté Gábor kiemelte még a társadalmi változások iránti érzékenységet, a közéletben való eligazodást is, mint a megfelelő igazgató velejáróit.

Folytatta a naplóját

2014 és 2018 között naplót vezetett, amely meg is jelent, azóta pedig gondolkodik a folytatás megjelentetésén is. Naplójában írt a színházi élet újabb botrányairól is, például a Gothár-ügyről, a Színház- és Filmművészeti Egyetem kormányzati lerohanásáról, valamint arról, hogy a Katona fenntartása átkerült a fővároshoz. Vallja, hogy a feljegyzések „tanulságosak lesznek az utókor, a kulturális emlékezet vagy legalábbis a színházi közeg számára”. Kiemelte: a folytatással megvárja az igazgatósága végét, hiszen el kell telnie egy bizonyos időnek.

Annak ellenére, hogy a napló miatt kisebb konfliktusai támadtak kollégáival, a nézeteltérések többnyire elsimultak. Mácsai Pálra például egyszer rá is förmedt:

Máté Gábor rendezőként így üvöltött a napló tanúsága szerint a színészre, aki ma már szintén színigazgató. A napló szerzője kiemelte, ma már rendkívül jó, már-már baráti viszonyban áll Mácsaival, aki nagyon fegyelmezetten és nagyvonalúan reagált rá, hogy ennyit szerepel a könyvben.

Méltatlan bánásmód

A beszélgetésben szó esett az elmúlt napok legelkeserítőbb színházi híréről is, vagyis hogy Jeles András egy nyilvános Facebook-posztban munkát keres. A 78 éves színház- és filmrendező azt írta a Facebookon, hogy akár fizikai munkát is vállalna. Máté Gábor – aki korábban dolgozott Jeles Andrással – szerint Jeles azon filmjei „fájdalmasan hiányoznak a magyar filmtörténetből, amiket még elkészíthetett volna, de nem valószínű, hogy egy huszárrohamot le szeretne vezényelni”, és talán még akkor sem kapna lehetőséget, ha hajlandó lenne rá.

A Katona főigazgatója kiemelte: az, ahogy a társadalom az idősebb emberekkel bánik, a színészi pályán is megmutatkozik. A saját nyugdíjas éveit tekintve néha elönti az aggodalom, elsősorban azért, hogy marad-e benne még alkotói kedv, és ha igen, bárki is kíváncsi lesz-e rá. Mint mondja, nem akar sértett öregemberként nézni a világra, és mások terhére lenni. Az a típus, aki igyekszik idejében észrevenni, ha lépéseket kell tenni ennek érdekében. 

(Borítókép: Máté Gábor 2023. január 24-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)