Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMLázad az írótársadalom az eltörölt Libri irodalmi díjak miatt
További Kultúr cikkek
- Ez volt a tíz legjobb film 2024-ben a magyarok szerint
- Nehéztüzérséget is bevetnek az idei előszilveszteri műsorban
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
- 36 év után visszatért Salman Rushdie műve az indiai könyvesboltokba
- Van egy ország, ahol az emberek boldogok azért, mert oda születtek
Krusovszky Dénes írót meglepte a bejelentés, gyanakszik rá, hogy nem az áll a dolog hátterében, mint amiről az indoklás szólt.
Itt ugye anyagi okokat említenek, de hát lehet tudni, hogy a cég nincs se csődközeli állapotban, se különösebben nehéz helyzetben. Maga a díj költsége mindennel együtt is eltörpülhetett a vállalat éves nyeresége mellett. Egyszóval nyilván nem a nadrágszíj meghúzása miatt döntöttek így, ami az egészet még szomorúbbá teszi
– mondta az Indexnek. Szerinte látni kell, hogy olyan közegben indult el a díj története, amelyben a hagyományos (állami) díjak fokozatosan leértékelődtek. Mára lényegében egy József Attila-díj, de akár egy Kossuth-díj is alig-alig nyom valamit a latban. Eladott példányokban mérve egész egyszerűen nulla az értékük, és azt már rég nem garantálja egyik kitüntetés sem, hogy valóban áll-e mögöttük értékelhető teljesítmény. Ilyen helyzetben egy szakmai alapon nyugvó, ismert nevekből álló zsűri, illetve a közönséget is megszólító, szavazásra buzdító díj mindig megbízhatóbb dolognak tűnik, vélekedett.
Hozzátette: részben az Aegon-díj is hasonló volt korábban, de a Libri annyival tudott többet, hogy közvetlenebbül el tudta érni a maga országosan vezető méretű bolthálózatán és annak reklámfelületein keresztül az olvasókat. Ez adta a presztízsét, nem önmagában a pénzjutalom, amivel járt.
Mivel a díj független, szakmai alapjai nem voltak kérdésesek, és mivel valóban nagy hatással volt az olvasókra, tulajdonképpen az Aegon-díj megszűnte után a legnagyobb presztízsű díj ez volt
– hangsúlyozta.
A pénzdíjat leszámítva kicsit úgy működött, mint a francia Goncourt-díj, amivel egy fillér sem jár, de ez nem érdekel senkit, hiszen a díjazott könyvet hirtelen mindenki meg akarja venni. A Libri-díj persze még nem tartott itt, de kétségtelenül jelentős segítség volt az adott év díjazott könyveinek reklámozásában.
Ez azért is volt fontos, mert amúgy a könyvkiadóknak ma már szinte semmi pénzük nincs az egyes művek reklámozására. Ezt a funkciót részben átvette a díj, hiszen a shortlisten szereplő mind a tíz könyv megkapta a maga reklámhátterét. Hát, ennek is vége van most.
Nem kellett alkut kötni, meghunyászkodni
Krusovszky Akik már nem leszünk sosem című regénye 2019-ben Libri irodalmi közönségdíjas lett. Ez számára közvetlen visszajelzést jelentett arról, hogy érdekli az olvasókat, amit csinál. „Sokszor halljuk, hogy az írók elzárva alkotnak, a műveket pedig nehéz eljuttatni a közönséghez. Nekem szerencsém volt, mert sokan megtalálták a könyvemet az egyébként elég gazdag felhozatalban. Ebben alighanem a Libri-közönségdíj is segített.”
Arra a kérdésre, hogy mennyire fontosak az ilyen díjak, elismerések a magyar irodalomban, azt mondta, hogy „egyfelől – ha szigorúak vagyunk – akkor is kellene írni, ha semmilyen visszajelzés nem jönne, mert nem az elismerésért írunk, hanem azért, hogy amit meg kell írnunk, az meg legyen írva. Ezt félretéve viszont nyilván fontosak az efféle díjak, a szerzőknek kellemes visszajelzést nyújtanak, és segítik kicsit a pszichés talpon maradást is, miközben a díj összege a további munkához nyújtott elég jó támaszt” – fogalmazott.
Ráadásul ez olyan díj volt, ami miatt nem kellett pironkodni, nem kellett érte alkut kötni, meghunyászkodni, olyan kezet megrázni, amilyet nem akarna az ember. Független volt, ráadásul azt a pénzt csatornázta vissza bizonyos értelemben, amit egyébként a könyvek szerzői, szerkesztői, illusztrátorai, tördelői hajtottak fel a cégnek.
Ilyen értelemben korrekt elv volt mögötte: mi könyvkereskedőként a jó könyvekből élünk, mondta a cég, ezért a hasznunk töredékéből jutalmazni szeretnénk a legjobb könyvek szerzőit. Ez így eléggé rendben van szerintem. Vagyis volt. Szomorú, ha a legnagyobb hazai könyves cég azokon akar spórolni, akikből végül is él. De hát a spórolás amúgy is csak handabanda itt, úgyhogy hagyjuk is – zárta gondolatát Krusovszky Dénes.
Más műfajok, más témák
Az ügyben megkerestük a Libri-Bookline Zrt.-t. Azt válaszolták, hogy a gazdasági erőforrások átrendezése miatt döntöttek arról, hogy idén nem adják át a Libri irodalmi díjakat. A cég továbbra is elkötelezett abban, hogy bemutassa és megismertesse a közvéleménnyel a kortárs magyar szerzőket és műveiket, mindössze más formában és eszközökkel teszi ezt.
Tavasszal interaktív kampányt indít a könyvkereskedő cég azzal a céllal, hogy rendszeres olvasásra buzdítsa a közönséget, emellett olyan kezdeményezéseket, együttműködéseket terveznek, amelyek kevesebb költséggel járnak, de hasonló célokkal rendelkeznek, mint a Libri irodalmi díjak: széles körben népszerűsítik a kortárs magyar irodalmat, legyen szó szépirodalomról, a hazai sci-fi- vagy fantasyirodalomról, illetve gyerekirodalomról.
Idén tavasszal a Libri az ELLE Awards irodalmi kategóriájának támogatójaként lép elő: ez a kategória kifejezetten a kortárs írónőket helyezi középpontba, a díjra olyan szerzőket jelöltek, akik nagymértékben hozzájárulnak a kortárs irodalom gyarapodásához, ez pedig megegyezik a Libri irodalmi díjak egyik alapvetésével
– írták. Emellett olyan összművészeti kezdeményezéseket is támogat a Libri, amelyek közelebb hozzák a kortárs szépirodalmat a fiatalokhoz: idén együttműködnek az összművészeti foglalkozásokat, előadásokat tartó Képező Galériával, valamint támogatják az Irodalom Másképp című országos irodalmi versenyt.
Ugyanakkor, ahogy említettük, a Libri fontosnak tartja azt is, hogy más műfajok kiemelkedő hazai alkotásaira is felhívja a figyelmet: idén is kiemelten támogatja a sci-fi és a fantasy műfajának népszerűsítését szolgáló Zsoldos Péter-díjat. A két zsánerműfaj legjobb, szépirodalmi minőségű hazai alkotásait díjazzák. Emellett a Libri idén is kiemelt partnere az év legjobb gyerekkönyveit bemutató HUBBY-díjnak, idén először különdíjat is átadnak.
Nagyon sokat veszítettek
Grecsó Krisztián író az Indexnek azt mondta, már viszonylag régóta tudta a rossz hírt, mert a díj menedzsmentje komolyabb átalakításokat tervezett a díj idei és későbbi lebonyolításában, és abban neki is szerepe lett volna. Ez azt jelenti, hogy sajnos a díj legközelebbi emberei is az utolsó pillanatban tudták meg a döntést. Ez nagyjából két hónapja megtörtént, azóta kíváncsian várta, hogyan és mikor fognak kommunikálni.
Az Aegon-díj megszűnése óta a legfontosabb magándíj volt a Librié. Mivel az állami díjak különös perifériára szorultak, mind a szakmai, mind a közönségdíj egyedül focizott az irodalmi pályán. Ezzel a Libri diktált és uralkodott, terelte a kánont. Ráadásul remekül meg tudta tölteni tartalommal a saját, máskor »csupasz marketingre« használt reklámfelületeit. És mindezt a másik oldalról még a díj presztízsének növelésére, értékére is tudta használni, címkézni. Dupla haszon. Nem vagyok szakember, se a stáb tagja, és lehet, hogy tévedek, de nekem nem jön ki a matek. Ezt a díjat anyagi okok miatt szerintem nem érte meg megszüntetni
– fogalmazott.
Grecsó Krisztián 2020-ban Vera című regényével, 2021-ben Magamról többet verseskötetével nyerte el a Libri irodalmi közönségdíját. „A két covidos esztendő volt az enyém. Magányosan éltünk, mint az ufók. Hihetetlenül jólesett és meghatott az olvasók megbecsülése. Nagyon büszke vagyok rá.”
A József Attila-díjas író szerint a gazdasági stabilitás hiányáról árulkodik, hogy egyetlen magándíj sem lett még nagykorú mifelénk. A kitalálók, a stábtagok, a zsűrik szívüket-lelküket beleadták, a Librinél is, az Aegonnál is. Aztán az úgynevezett „piaci folyamatok” mindkét helyen másképpen alakultak.
Láng Zsolt író az Indexnek azt mondta, mindig meglepi, ha valami jó megszűnik. Ez a díj pedig jól működött: több mint százan választották ki a tíz döntős könyvet, közülük egy szintén gondosan összeválogatott, széles spektrumú zsűri emelte ki a legjobbat. Emellett pedig a közönség is megszavazta a maga kedvencét.
A díj presztízsét az is növelte, hogy könyvnek, az év kiemelkedő könyvének adták. Olyan szerzők is a figyelem középpontjába kerültek, akik viszonylag ritkán publikálnak. És ha már szóba került a figyelem, ez a díj leginkább az olvasóknak szólt, segítette őket a tájékozódásban. A díj nélkül ők nagyon sokat veszítenek
– fogalmazott Láng, akinek Bolyai című kötete 2020-ban nyerte el a Libri irodalmi díjat. Szerinte ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a Libri időlegesnek nevezte a díj szüneteltetését. „Amikor majd újraindul, minden esély megvan rá, hogy az eddiginél is jobb legyen.”
(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)