A Biodómból lesz az új cirkusz?

Még 2019-ben jelent meg a Magyar Közlönyben az a kormányhatározat, amely a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ elnevezésű beruházás megvalósításáról szól. A központot a Nyugati pályaudvar mellé, az Eiffel tér, a Podmaniczky utca és a Ferdinánd híd által határolt területre tervezték.

Az azóta kiemelt beruházássá nyilvánított Nemzeti Cirkuszművészeti Központ-projekt részeként új, modern cirkuszépület és artistaképző is épülne. Utóbbit egy hajdani mozdonyhangárból alakítanák át. A 2022-es XIV. Budapest Nemzetközi Cirkuszfesztivál nyitóprogramján – a Cirkuszépületek Európában című nemzetközi tudományos konferencián – bemutatták a tervezett épületek makettjeit is. A fejlesztés célja, hogy világszínvonalú művészeti, oktatási és kulturális központ jöjjön létre Budapesten. Ám eltelt egy év, a projekt pedig nem haladt. Arra voltunk kíváncsiak,

• mi történt az elmúlt egy évben, hogy áll most a projekt,
• miért van szükség egyáltalán az új épületekre,
• és ha ez megvalósul, mi lesz a sorsa a jelenlegi épületeknek.

A cirkusz sokak fejében még mindig a gyerekkoruk puzzle-darabjaiból kirakott kép formájában él: állatok, általános hangzavar, perec, fények, ügyes artisták, sok taps és a műsor végére felpörgött gyerekek. Ezzel szemben az elmúlt években a Fővárosi Nagycirkusz újrafogalmazta a műfajt, és a cirkuszt látványos show-ból önálló művészeti ággá formálta. Aki manapság betéved az állatkert melletti kősátorba, a hihetetlen technikai számok dinamikus váltakozása mellett történetet kap, érzelmeket és gondolkodni való útravalót.

Az Index a fenti kérdésekkel megkereste Fekete Pétert, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatóját.

A Fővárosi Nagycirkusz kitalálta, hogy másfajta rendezési, szerkesztési formába rakja össze a műsorokat. Üzenetet közvetít és lelket ad a cirkuszi előadásoknak. Mindig van egy téma, ami átsugárzik a számokból, hogy mire végignézzük az előadást, megszülessen egy gondolat, egy érzés a lelkünkben. Az ide érkező artisták rögtön megérzik, hogy nálunk olyan közösségbe csöppennek, ahová érdemes jönni alkotni, mert itt művészi alkotó létformában élünk – a zeneszerzőtől elkezdve a világosítókon, technikusokon, fénytervező művészeken át egészen a zenekarig –, akikkel együtt dolgozni maga a csoda. Ez tesz bennünket Európa vezető intézményévé. Tehát tartalmilag messze ott vagyunk a csúcson. Régóta tudjuk, hogy utol kell érni magunkat infrastruktúrában is, hiszen egy 1971-ben átadott épületben vagyunk, amit kinőttünk, az artistaképzős fiatalok pedig albérletben, pincékben tanulják a matekot

– indokolja Fekete Péter korábbi kultúráért felelős államtitkár az új épületek fontosságát.

Tehát adott egy kormányhatározat, amiből építési engedéllyel rendelkező terve csak a Baross Imre Artistaképző iskolának van, amit egy lerobbant vasúti hangárból alakítanának át. Az eredeti elképzelés szerint az új cirkuszépületet az Eiffel tér, a Podmaniczky utca és a Ferdinánd híd által határolt területre álmodták. Ám az elmúlt évben felmerült egy másik lehetőség is, ugyanis a Biodóm építési munkálatai megakadtak.

Jelenleg érvényben van a kormányhatározat a Nyugati melletti területre, de én nem vetném el annak a gondolatát sem, hogy ha majd újraértékelődik a Biodóm sorsa, akkor kialakuljon egy olyan koncepció, amiben szimbiózis jöhetne létre a Biodóm-projekt és a cirkusz között. De az artistaképző helyzete égető, azt a legsürgősebben meg kell oldanunk. A Podmaniczky hangárra a teljes terv és építési engedély is készen áll, de türelmesek vagyunk, látjuk Európa gazdasági helyzetét, az idő most nem a beruházásoknak kedvez.

Azaz most úgy néz ki, hogy két opció van:

• vagy új cirkusz épül a Nyugatihoz, és a mostani épületet megkapná az állatkert,
• vagy valamilyen módon bekapcsolják a Biodóm területét a cirkusz működésébe, ebben az esetben a mostani épületet kellene felújítani.

Viszont bármelyik forgatókönyv jön is létre, egy biztos:

Jelenleg az artistáknak van egy közös használatú próbatermük, ám nincs megfelelő önálló iskolaépületük, így minden órájukat különböző épületek bérelt termeiben tartják. Ettől függetlenül bő egy éve nem történt a vasúti hangárral semmi.

Ennek okairól Fekete Péter azt nyilatkozta lapunknak, hogy „Európa gazdasági válságban van, háborús időszakban vagyunk, megállt a világ. Teljesen természetes, hogy minden, ami beruházás, szünetel, hiszen a források nem állnak rendelkezésre. De az artistaképző iskolának mindenképpen meg kell épülnie. Tehát hogy ha sorrendet kellene felállítani, akkor az első az utánpótlás. A gyerekeknek pedig megfelelő körülményeket kell biztosítanunk.”

Hol terem az artista?

Hogy mennyire van létjogosultsága az artistaiskolának, illetve egy modern, új épületnek az artistatanoncok számára, ahhoz első körben érdemes megvizsgálnunk, hogyan választja valaki ezt a pályát. Kétféle módon lesz valakiből artista. Az egyik leggyakoribb út, hogy valaki beleszületik ebbe a létformába. Amikor 2021 nyarán pár napot lent töltöttünk Zamárdiban a Richter Cirkusszal, lehetőségünk volt beszélgetni az akkori műsor artistáival.

Olyan artistapárossal is szó váltottunk, akik már gyermekeikkel járják Európát. Zamárdiban is jellemző volt, hogy a próbák szüneteiben a 3-5 éves gyerekek azzal szórakoztatták magukat, hogy szüleik számait utánozták. Tehát az artisták gyerekei ebbe a világba születnek, megismerik és megszeretik a vándoréletmódot, illetve nagyon fiatalon elsajátítanak olyan képességeket, amiket egy mezei lakópark játszóterén nem feltétlenül tudnának.

Magyarországon közel húsz utazócirkusz van. Ezek az artistacsaládok nagyon komoly művészek. Ráadásul az ott felnövekvő fiataloknak rendszeresen lehetőséget biztosítunk arra, hogy már egészen kis korban bejöhessenek a Fővárosi Nagycirkuszba megmutatni a tudásukat. Ők pedig nem csak itt állják meg a helyüket, rendszeresen megfordulnak világversenyeken, és hozzák haza a díjakat

– mondja Fekete Péter.

Az igazgató szerint a másik út – ami az artistaképzőbe vezeti a gyerekeket – az, ha valakinek jó mozgása van, és ügyes.

Kevesen tudják, hogy bár az artistaképzőbe 10 éves korban kerülnek be a gyerekek, van rá lehetőség, hogy közben is becsatlakozzon valaki. Ha egy 12 éves gyerek szülei úgy látják, hogy gyermekük éjjel-nappal a kötélen lóg, állandóan labdán egyensúlyoz, akkor az intézménynek módjában áll kiírni egy különleges felvételit, ahol felmérik a gyermek adottságait, és ha megfelel, becsatlakozhat.

Jelentkezőkben állítólag nincs hiány, illetve arra számítanak, hogy mostantól egyre csábítóbb lesz ez a szakma, ugyanis 2023-ban először indul Magyarországon felsőfokú cirkuszművészeti képzés. A hároméves, nappali tagozatos, BA-diplomát biztosító szak a bohóczsánerre készíti fel a jelentkezőket, illetve lovasakrobatika-képzés és cirkuszi táncos szak is indul. Így sokaknak már nem kell választaniuk, hogy cirkusz vagy diploma.

Tehát jelenleg arra várnak, hogy véget érjen a háború vagy történjen valami olyan változás, ami pozitív irányba tereli a gazdasági helyzetet, hogy elkezdődhessen a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ új épületeinek kialakítása vagy a meglévők felújítása.

Bízom benne, hogy egyik napról a másikra azt mondják, hogy nincs többé háború, és lehet koncentrálni a jövőre. Akkor az egy éve nálunk vendégeskedő ukrán gyerekek is hazamehetnek, persze az sem lesz fájdalommentes, hiszen egy év alatt megtanultak itt egy új nyelvet, barátságok és szerelmek szövődtek. Egyik oldalon tragédia, másik oldalon csoda, amit itt megélünk. De amennyiben újra beindul a gazdaság, és lesz rá forrás, akkor vagy a Nyugati mellett, vagy a mostani helyen megépülhetne az a csodaközpont, amit a magyar cirkuszművészet megérdemel. Mert ettől válnánk nemcsak Európa, de a világ vezető intézményévé.

(Borítókép: A 17 hektárnyi területen épülő fedett állat- és növénypark, a városligeti Biodóm 2020. december 29-én. Fotó: Máthé Zoltán / MTI)