Gulyás Gábor is versenybe száll, mert szerinte a Ludwig Múzeumnak nincs vonzereje

Gulyás Gábor bejelentését követően az Indexnek azt mondta, hogy Magyarországon jelenleg nincs olyan kortárs művészettel foglalkozó közintézmény, amely nemzetközi szinten is sikeres. Ha ő lesz az igazgató, azt ígéri, a Ludwig egy ilyen kiállítóhely lehet.

A Ludwig Múzeumot nemzetközi perspektívában újra lehet pozicionálni – állítja Gulyás Gábor, és szerinte a Ludwig egy ilyen kiállítóhely lehet: 

Most nem igazán van olyan kiállítóhely, ami ebből a szempontból sikeres. Egyrészt nincs komoly látogatószám. Bécsben senkinek nem jut eszébe, hogy átjöjjön Budapestre egy kiállítás miatt. Miközben ez fordítva így van. De nemcsak a Ludwignak nincs ilyen vonzereje, hanem a magyar közintézményeknek sem, amelyek a kortárs művészettel foglalkoznak.  

A filozófusból múzeumi szakemberré, kultúraformálóvá vált Gulyás Gábor arról is beszélt, hogy régi vágya teljesülne, ha igazgatóként vezethetné a Ludwig Múzeumot. Ezen már 2013-ban is komolyan gondolkozott, de egy betegség miatt akkor nem adta be a pályázatát. Öt évvel később pedig egy másik betegség tántorította el az indulástól. 

Fiatalok és nagymesterek

Gulyás Gábor 2023-ban nem változtatna a múzeum tervezet programján, és a későbbi időszakra lekötött kiállításokat sem szeretné lemondani. A kiállítási programot nem egyedül fogja kialakítani, hanem a szakmai állásokat betöltőkkel konzultálva, a terveiket megfontolva – olvasható a pályázatában.

A kurátor azt is írja, hogy kiemelten fontosnak tartja, hogy a fiatal generációkhoz tartozó, a Kárpát-medencében élő alkotók közül a legtehetségesebbek minél nagyobb számban tudjanak megjelenni a múzeum kiállításain, de ezek konkretizálása a következő néhány hónap egyeztetésein dől majd el.

Évente maximum hét tárlat megnyitását tartom indokoltnak. Ezek közül három a következő sorozatok részeként valósulhat meg: Minden esztendőben bemutatkozik Budapesten egy különleges, értékes gyűjteménnyel rendelkező Ludwig Múzeum – a tervek szerint 2024-ben a kölni, 2025-ben a szentpétervári, 2026-ban a pekingi, 2027-ben a bécsi.

Évente egyszer látható lenne egy-egy olyan tárlat, amely egy nemzetközi viszonylatban jelentős művész munkásságát átfogó módon mutatja be. Évente egy hazai „nagy mester” is életmű-kiállítást kapna. Ezeket már meg is tervezte, de a tárlatok szervezése csak azt követően kezdődhetne, amikortól betöltené a múzeum igazgatói posztját.

Bécsi példa

Gulyás Gábor két „formai szempontból” is fontos változtatást tervez. Egyrészt visszahozná a múzeumi kiállítóterek egészét elfoglaló nagykiállítások rendszerét.

Sajnálatosnak tartom, hogy Budapesten (szemben a legtöbb nyugati nagyvárossal) az elmúlt évben nem volt ilyen kortárs tárlat – az utolsót, Bukta Imre Másik Magyarország című kiállítását én rendeztem a Műcsarnokban. Meggyőződésem, hogy jelentős közönségigény is van a nagyszabású, unikális tárlatokra. Ha én vezetem a múzeumot, újra lesznek ilyenek.

A másik tervezett változtatás, hogy új módon, tematikus kiállításokon mutatná be az állandógyűjtemény darabjait – hasonlóan ahhoz, ahogyan a bécsi MUMOK-ban teszik. Az állandó gyűjtemény gyarapítása érdekében a következő ötévben nem tervez vásárlásokat.

Ahogyan azt korábban megírtuk, kiírták a pályázatot a Ludwig Múzeum igazgatói posztjára is: a megbízatás 2023. június 1-től 2028. május 31-ig tart. Fabényi Julia, aki tíz éve áll az intézmény élén, kérdésünkre válaszolva elmondta: újraindul az igazgatói székért.

(Borítókép: Gulyás Gábor 2022. november 18-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)