Szenved a neves magyar múzeum, nehezen tudja megtartani munkatársait

Fabényi Julia az Indexnek elmondta, Nagy örömmel érintette a hír, miszerint továbbra is ő vezeti a Ludwig Múzeumot. Mint azt megírtuk, Csák János kulturális és innovációs miniszter a Facebookon tette közzé a bejelentést. „Fabényi Julia 2013 óta áll a kortárs művészet legjelentősebb hazai intézményének élén, amely az elmúlt években sorra nyerte a rangos hazai és nemzetközi szakmai elismeréseket. Hasonló sikereket és jó egészséget kívánok Igazgató Asszonynak a jövőben is!” − írta közösségi oldalán a miniszter.

Fabényi Julia szerint digitálisan és reálisan is párhuzamos együttműködésekre van szükség. Egyebek mellett jelenleg tartalomfejlesztés zajlik, amely által új szakmai feladatok kelnek életre.

Más múzeumokkal való együttműködés is előtérbe kerül, hogy erőteljesebb szakmai integráció jöhessen létre. Olyan dolgokat találunk ki, amelyekben egymás gyűjteményeit tárgytörténeti és tárgyelemző szempontból használjuk. A jövőben az Iparművészeti Múzeummal és a Néprajzi Múzeummal is tervezünk együttműködni, ahogy a Természettudományi Múzeummal is, amely a szakmai segítségét is felajánlotta

– mondta.

Válsághelyzet van, szűkösek a körülmények, ezért gazdaságilag túl kell élni ezt az időszakot. A megtakarításokon is gondolkodni kell

– jegyezte meg Fabényi.

Hozzátette, hogy a Ludwig Múzeum már a Covid előtti években is felismerte, felvezette, hogy világszerte környezet- és életkrízis van. Részben ezért is hozta létre A kiterjesztett jelen – Átmeneti valóságok című kiállítást. Ha az ember picit odafigyel, a jó művészetben benne van az előremutatás – jegyezte meg az igazgató.

Reakció

Fabényi Julia vetélytársa az igazgatói székért Gulyás Gábor kurátor, a Műcsarnok korábbi igazgatója volt, aki korábban Facebook-oldalán jelentette be, hogy beadta pályázatát a Ludwig Múzeum igazgatói posztjáért. Később pedig az Indexnek is interjút adott az ügyben. Facebookon nemrégiben gratulált Fabényinak.

Mivel az ő pályázata nem lett nyilvános, így arról nem tudok nyilatkozni, de feltételezem, hogy ugyanazt a koncepciót viszi tovább, amit az elmúlt tíz évben vezetőként képviselt. Én a pályázatomban egészen más felfogást jelenítettem meg.

Együttműködés együttműködés hátán

Fabényi Julia pályázati anyagát a Ludwig Múzeum honlapján tette közzé. Egyebek mellett azt írta, hogy hivatalban lévő intézményvezetőként nem tisztje az anyagi problémáinkkal a pályázat keretében előállni, hiszen tisztában van a fenntartói minisztérium költségvetési lehetőségeivel.

Jelenleg az intézmény egyre kevésbé képes a szakképzett munkaerőt megtartani, illetve az új munkatársaknak versenyképes fizetést biztosítani. Az újonnan érkező jelöltek bérigénye jóval meghaladja a múzeum által nyújtható fizetéseket. Az alacsony bérszínvonal következménye, hogy az elmúlt években a magasan képzett munkatársakat nem csak a versenyszféra, hanem más – jobb helyzetben lévő – állami múzeumok, kultúrstratégiai intézmények sorra »elcsábítják«

– olvasható a pályázatában. Hozzátette: „az elmúlt évek sikereit egy csökkenő reálértékű költségvetési támogatás mellett értük el. Ez különösen kritikus a Velencei Biennále esetében, ahol a költségek nagyrészt devizában jelentkeznek, aminek következtében a keret reálértéke a 2015-ös szinthez képest lényegében megfeleződött.”

Intézményi költségvetésünknek – a fenntartói támogatás és a saját bevételek mellett – a harmadik pillére a különféle pályázati és együttműködői támogatások. Minden kiállításunk és projektünk esetében van valamilyen külső együttműködő partner, pályázati forrás vagy szponzori támogatás. Ezt a jó gyakorlatot a következő években is folytatni szeretném.

Célok között megnevezte a Müpával való együttműködést is. Az elmúlt két ciklusban a két intézmény kapcsolata megítélésük szerint nagyon sokat fejlődött. Az épület és a szomszédság adta lehetőségeket igyekeztek optimálisan kihasználni. Véleménye szerint a Müpával való együttműködésünk fontos hozadéka a Müpa-szezonhoz igazított hosszított nyitvatartás: a Ludwig az egyetlen budapesti múzeum, amely 20 óráig látogatható. A Müpa-koncertjeggyel érkezők időszaki kiállításainkat így ingyenesen tekinthetik meg.

Magyar pavilon Velencében

A 18. Velencei Építészeti Biennálé Magyar Pavilonjának kiállításának fókuszában egy új múzeumi épület, a budapesti Néprajzi Múzeum áll. A Ferencz Marcel (Napur Architect) által tervezett épület Európa egyik legnagyobb léptékű, kulturális tartalmú városfejlesztési programja, a Liget Budapest Projekt keretében 2022-ben valósult meg.

A Reziduum-kiállítás egy hang-, tér- és fényinstalláció, amelyben a kulturális emlékezet egy olyan reprezentációjára teszünk kísérletet, ahol láthatóvá válnak a különböző kulturális rétegek, a régmúlt használati tárgyaitól az új épületen és annak urbanisztikai kontextusán át a kortárs zenéig.

Fabényi elmondta, hogy a Velencei Építészeti Biennálé egy hármas magyar együttműködést fog bizonyítani. „Egy általunk kiválasztott téma a Néprajzi Múzeumot tematizálja, ami a Liget-projekt része” – tette hozzá.