„A fesztiválra érkező olvasók és szerzők kedvenc találkozóhelyévé vált a Budapest Nagyregény csodás zöld szobája, ahol beszélgettek és történeteket meséltek egymásnak a látogatók. Kezükbe vehették a budapesti helytörténeti kutatások néhány fontosabb forrását. Polaroid képekkel örökítették meg a találkozásokat, vagy belehallgattak telefonon a Budapest Nagyregény szerzőinek kerületi bevezetőjébe” – derült ki a sajtóközleményből.
A Budapest Nagyregény első nyilvános eseményén – művészekkel és városkutatókkal karöltve – a nézők történetmeséléssel boncolgatták az ismerős hangulatokat, ízeket és emlékeket, vagyis a főváros rétegeit.
Szeder Kata arról kérdezte Tasnádi Istvánt, a kötet dramaturgját, valamint Török Andrást, a Budapest könyv szerzőjét, hogyan ragadható meg egy város élete, történelme a benne élők vagy a rajta átutazók élményein és történetein, vagy akár illatain, színein, hangjain, jellemző irodalmi vagy filmművészeti alkotásain keresztül.
Bosznai Tibor, a Hadik Kávéház ügyvezetője, valamint Marcsa Barbara, a Gólem Színház produkciós vezetője a kávéházi kultúrához és a gasztronómiához fűződő személyes kapcsolatukról meséltek.
A civil történeteiket megosztók közül is kiválasztottak egy vendéget: Kapi Zsuzsanna operaénekessel a civilkutatást vezető Szabó Dominika beszélgetett arról, milyen lehetőségeket kínál egy szárnyait bontogató művésznek Budapest.
(Borítókép: Bemutatták a Budapest Nagyregényt. Fotó: Budapest Nagyregény)
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
