Steve Jobs, Leonardo Da Vinci és Albert Einstein életrajzírója, Walter Isaacson új könyvvel jelentkezik; korunk egyik legizgalmasabb és legellentmondásosabb innovátoráról szóló munkája a világpremierrel egy időben jelenik meg magyarul – adta hírül a Helikon Kiadó.
Isaacson két éven át követte Muskot, részt vett a megbeszélésein, együtt végigjárták a gyárait, hosszú órákon át tartó beszélgetéseket folytatott vele, de kérdezte a családját, a barátait, a munkatársait és az ellenfeleit is róla.
Az októberben, magyarul a Helikon Kiadó gondozásában megjelenő könyv különleges betekintést nyújt Elon Musk sikereinek és kudarcainak történetébe,
és soha nem látott közelségből vizsgálja meg, hogy Musk démonai vajon zálogai-e az innovációnak és a kreativitásnak.
Az önéletrajzi könyvben egészen közelről ismerhetjük meg az embert, aki álmainak megvalósítása érdekében megszegte szinte az összes létező szabályt, aki segített átevezni a világot az elektromos járművek, a magánűrkutatás és a mesterséges intelligencia korszakába. És még a Twittert is megvette.
Egyebek mellett kiderül, hogy Dél-Afrikában töltött gyerekkorában Elon Muskot rendszeresen megverték az iskolában. Egy nap egypár kölyök, miután lelökte a lépcsőn, úgy összerugdalta, hogy felismerhetetlenségig torzult az arca; egy hétig feküdt kórházban.
De a fizikai sebek elenyészőek voltak azokhoz az érzelmi sérülésekhez képest, amelyeket – mérnök, máskülönben megnyerő modorú, de megrögzött hazudozó – édesapja okozott neki. Apja hatása komoly nyomot hagyott Musk pszichéjén. Kemény, de sebezhető fiúvá, majd férfivá tette, aki hajlamos volt a hirtelen, Jekyll és Hyde-szerű hangulatingadozásokra. Rendkívül magas kockázattűrő képessége, erősen konfliktusos és gyakran mániákus viselkedése, már-már földöntúli küldetéstudata és érzéketlensége időnként pusztító volt a környezete számára.
2022 elején – egy olyan év után, amikor harmincegy rakétát állított pályára a SpaceX, egymillió autót adott el a Tesla, ő maga pedig a világ leggazdagabb emberévé vált – töredelmesen vallott konfliktusos természetéről.
Életem jelentős részében, de az elmúlt nagyjából tizennégy évben egészen biztosan válságüzemmódban működtem, ezen egész egyszerűen változtatnom kellett.
Miközben ezt mondta, titokban éppen a Twitter megvásárlásáról tárgyalt, majd megvette.
Mint korábban az Index megírta, Elon Musk évekig titokzatos, érdekes és széles körben csodált figura volt. Ez még az előtt volt, hogy megvásárolta a Twittert, és miközben erős kézzel elkezdte azt átformálni, kiderült, hogy a Tesla és a SpaceX látványos üzleti eredményei mögött álló ember nem egészen az, akinek korábban mutatta magát.
Amerikai író, újságíró és történész, korábban az Aspen Intézet vezetője, a CNN elnöke és a Time magazin szerkesztője volt, most a Tulane Egyetem professzora. A tudomány és a politika történetének olyan meghatározó alakjairól írt korábban nagy sikerű életrajzokat, mint Leonardo da Vinci, Albert Einstein, Jennifer Doudna (A kódfejtő), Benjamin Franklin és Henry Kissinger. 2011-ben jelent meg az Apple elnökéről, Steve Jobsról szóló könyve, amit 47 nyelvre fordítottak le, és 2019-ben elnyerte érte a rangos Gerald Loeb-díjat. 2023-ban az Amerikai Egyesült Államok elnöke National Humanities Medal kitüntetésben részesítette.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
