Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMVámos Miklós olyat tett, mint előtte még senki Magyarországon
További Kultúr cikkek
- Nehéztüzérséget is bevetnek az idei előszilveszteri műsorban
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
- 36 év után visszatért Salman Rushdie műve az indiai könyvesboltokba
- Van egy ország, ahol az emberek boldogok azért, mert oda születtek
- Rendkívüli turnéra indítják Olaszország egyik legféltettebb gyűjteményét
Vámos Miklós szerint „ez egy kísérlet, a kíváncsiság hajtotta. Viszont a mesekönyv története is indokolta, hogy új utakat keressenek” – olvasható a sajtóközleményben.
A Szív és Lélek arról is szól, mennyire hasznos tud lenni, ha valaki innovatív. Ha elhagyja a szokványost. A könyv főszereplői ugyanis nanorobotok, „akiket” egy orvos gyógyító célzattal juttat az emberi szervezetbe. Az apró mesehősök beszélnek, mozognak, haladnak a véráramban, és teljesíteni szeretnék a feladatot, amit beléjük programozott a professzor.
A kötetben ikermese, avagy páros mese található, amelyek összetartoznak – a szerző ezt a könyv fülszövegében írja. Szerinte ez a kiadvány azért is izgalmas, mert Magyarországon még aligha készültek címlapok és könyvillusztrációk mesterséges intelligencia (MI) segítségével.
Fölteszem, mire nyájas olvasóimhoz eljut, ők nálam már sokkal jobban fogják tudni, hogy mi fán terem az artificial intelligence, és mire jó.
Művészeteket és stílusokat is ismer
Kiss Viktor, az Athenaeum Kiadó munkatársa elmondta, hogy a Midjourney MI egy mesterségesintelligencia-alapú képalkotó szoftver, amely a felhasználók által megadott angol szövegből és néhány paraméterből, illetve feltöltött képből képes nagyon rövid időn belül nagy felbontású képeket generálni.
A technológia nem csupán létező fotókat ollóz össze, hanem képes olyan képi tartalmat alkotni, amely a valóságban nem is létezik. Ismer művészeket, stílusokat és korszakokat, ismer híres embereket, és ismeri a fotózási szakkifejezéseket is.
Hozzátette, hogy a „Midjourney MI illusztrációs célra történő használatának vannak hátrányai is, például a szoftver nem képes ugyanazon karaktert (egy orvost, egy kutyát stb.) képről képre ugyanolyan formában megjeleníteni, ezeket a karaktereket nem képes megjegyezni, nem tudjuk újra előhívni és egy más jelenetbe belehelyezni. A képek utólagos szerkesztése, egységesítése ezért sok esetben elkerülhetetlen.”
Zsebbe vagy retikülbe is elfér
Vámos Miklóssal nemrégiben megjelent Visz a vonat című kötete apropóján ültünk le beszélgetni. A könyvben páros kisregények és tripla novellák vannak, és a Karcsú Könyvek sorozat részeként jelent meg, amelyből idáig három jött ki.
A sorozatot azért találtam ki, mert úgy érzem, már a betakarítás fázisában van. Gondoltam, készüljön tíz kis méretű könyv, körülbelül öt év alatt, amely zsebbe vagy retikülbe is belefér. Mindenféle műfajból, amilyenekkel foglalkoztam hosszú pályafutásom során. Azt remélem, hogy ha majd a teljes sorozat megjelenik, aki kíváncsi lesz rá, hogy milyen író vagyok, elég ezt a tíz kötetet elolvasnia.
Az interjúban arról is beszélt, hogy szerinte nem azért cenzúrázzák, mert politikailag mást gondolnak, mint ő, hanem azért, mert attól félnek, hogy akitől a pénzt kapják, nem örülne. Ez lehet egy milliárdos, akié a cég. Vagy lehet a kormány.
Az író Visz a vonat, illetve Sánta kutya című könyvéről Szinetár Dóra színművésszel beszélget május 26-án az Átriumban.
(Borítókép: Németh Kata / Index)