Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMDemeter Szilárd: A kényelmetlen ember néha igazat mond
További Kultúr cikkek
- Pharrell Williams új küldetést vállalt, kinevezésének szimbolikus jelentése lehet
- A Netflix jó lóra tett, ez a történet ismét meghódítja a világot
- Karácsony Gergely különleges meglepetést tartogatott stílszerűen karácsonyra
- Így játszottak ükapáink a téli hónapokban
- Bodrogi Gyulát baleset érte, meg kell műteni
A Kertész Imre Intézet gondozásában, a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány és a Petőfi Irodalmi Múzeum közös kiadásában most megjelent kötet Tasi József irodalomtörténész Petri Györggyel készített, teljes terjedelemben eddig még soha nem publikált életútinterjújának szerkesztett változatát tartalmazza, terjedelmes jegyzetanyaggal és válogatott életrajzi mutatóval kiegészítve.
A beszélgetéseket Tasi József a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársaként 1993 novembere és 1994 februárja között készítette a költővel, és bár a hanganyag és a gépirat a PIM-ben elérhető a kutatók számára, annak szerkesztett leiratát az olvasóközönség teljes terjedelemben most ismerheti meg.
A kötet előszavát Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója írta. „Vannak kényelmetlen emberek. Így, vannak, jelen időben, mert a kényelmetlen emberekben az a legkényelmetlenebb, hogy még haláluk után is jelen maradnak az életünkben.
Ilyen kényelmetlen ember Kertész Imre vagy Csoóri Sándor, Németh László vagy Szőcs Géza. Vagy Petri György. A kényelmetlen ember azért kényelmetlen, mert nem tűri a beskatulyázást. Ráteszel egy címkét, lerázza magáról. A kényelmetlen ember néha igazat mond, néha meg olyan igazat, ami nem a te igazad, de úgy mondja azt az igazat, ami nem a te igazad, hogy muszáj foglalkoznod vele. A kényelmetlen embert nem tudod zárójelbe tenni
– írta.
A Kádár-rendszer korrajza a kötet
A könyvben először mesél Petri részletesen a gyermekkoráról, szüleiről, nagyszüleiről, gimnáziumi éveiről, meghatározó tanárairól, az Antall-féle könyvrongálási botrányról, az egyetemről és a barátairól. A személyes beszélgetésekben ott a Kádár-rendszer korrajza, a diktatúra mindennapokra gyakorolt hatása és az ellenzéki lét minden sajátossága: az igazoltatások, a lehallgatások, a követések, az ellenzéki kezdeményezések és azok működése.
A közlemény szerint a Petri György különbözése című könyv hiteles látlelete a XX. század utolsó harmadának: akik még nem éltek a rendszerváltoztatás előtt, azok ebből a könyvből megismerhetik a Kádár-rendszer egyszerre képmutató, kegyetlen, cinikus és pitiáner világát, akik pedig megélték a 89 előtti időszakot, azok számára emlékeztető lehet, hogy mit jelentett a kommunizmus embertelen logikája, ami ellen a rendszerváltoztatás jobb- és baloldali ellenzéke egyaránt küzdött – olvasható a Kertész Imre Intézet közleményében.
Petri György 80-as, 90-es évek egyik kultikus alakjának versei nem csupán a kommunista diktatúra mibenlétéről szóló kordokumentumok, hanem annak példái is, hogy
AZ EGYÉNI SZABADSÁG LEHETETLENNEK ÍTÉLT KÖRÜLMÉNYEK KÖZT IS MEGŐRIZHETŐ.
Mindezeken túl egy már-már szélsőségesen őszinte, szenvedélyes, zabolátlan és bátor ember életútját is megismerhetik az olvasók, aki a szabadság megszállottja volt, és akinek a verseiből a fiatalok megérthetik, hogyan élhettük túl a kommunizmust.
A könyvbemutató 2023. június 5-én, 17 órától lesz a Kertész Imre Intézetben.