Gálvölgyi János: Miután magamhoz tértem, minden oldalról dőlt rám a szeretet

Súlyos betegsége után már a színpadra is visszatért Gálvölgyi János Kossuth-díjas művész. A színész vastapsot kapott a Pintér Béla és Társulata Marshal Fifty-six című előadásában nyújtott alakításáért.

Gálvölgyi május 10-én került kórházba, légzési nehézségekkel küzdött, intenzív osztályon kezelték. A történtek nagy port kavartak, mert a művész és családja hiába várták a mentőket. Lányainak kellett kórházba szállítaniuk a színészt. A történteket kivizsgálták, és kiderült, hogy hibázott a mentésirányító.

Most pedig megszólalt a Meglepetés magazinnak betegségéről.

Ami engem illet, azokból a napokból, amikor válságos állapotban voltam, semmire nem emlékszem. Miután pedig magamhoz tértem, minden oldalról dőlt rám a szeretet

– mondta.

Ott volt vele a családja, „a csodálatos” orvosai és ápolók, akik állítása szerint nemcsak rá, hanem körülötte minden betegre „bámulatosan odafigyeltek az intenzív osztályon”.

Nevet a bulvárhíreken

„Ott nem számít, az ember Kossuth-díjas vagy vízvezeték-szerelő, egyenrangú emberek vagyunk mindannyian. Nem vagyok ezoterikus beállítottságú, így nem töprengtem azon, miért éltem túl ezt a baktériumfertőzéssel bonyolított makacs tüdőgyulladást, miért kaptam még egy esélyt. Nem győztem az újságokban elolvasni, mi minden »történt« velem, és meghatott, hogy ilyen sokan aggódtak értem, hogy ennyit méltattak” – árulta el a színész.

Azt hiszem, ennyi szeretet csak akkor ömlik az emberre, ha már a túlvilágon van, és nem láthatja. Szerencsés vagyok, mert túléltem, és megadatott, hogy megtudhattam, néhány embernek azért adtam az életem során vidám perceket

– fogalmazott Gálvölgyi.

Azt is elárulta, hogy nagyon szórakoztatják a bulvárhírek, valósággal nevetett, amikor elolvasta, miket írtak róla, amíg a kórházban feküdt, és nem tudott nyilatkozni. 

„Az ember felébred a mélyaltatásból és csak néz, hogy mialatt távol volt, mennyi ügye lett. Bevallom, nem vagyok nagy médiafogyasztó, hol dühít, hol szórakoztat a bulvár. Azon például a családommal nagyon elcsodálkoztunk, amikor valahol évekkel ezelőtt azt írták, hogy amíg éltek Jutka szülei, addig átjártunk hozzájuk, de mióta elhunytak, ők járnak át hozzánk” – árulta el.