Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMA fóliázott könyvek felrobbantották a TikTokot
További Kultúr cikkek
- Majdnem műkincségetés lett a vége, de szerencsére valaki észbe kapott
- Az ő kezükben a jövő nemzedéke, munkájuk most mégis másfajta gyümölcsöt hozott
- Az államtitkár még a Bibliát is átíratná
- Se pénz, se párbeszéd, kifakadt a 75 éves szakmai szervezet
- Az Eurimages támogatásával készül rajzfilm Szabó Magda regényéből
Ahogy azt korábban megírtuk, nagy port vert fel a magyar kulturális életben, hogy a gyermekvédelmi törvény előírásainak kellett megfelelnie azoknak az LMBTQ-témájú könyveknek, amelyeket nemrég lefóliázott a Libri. Tavasszal a fogyasztóvédelmi hatóság több könyvesbolthálózatot is pénzbírsággal sújtott, amiért nem megfelelő helyen kínálták a jogszabály hatálya alá eső kiadványokat.
Twitter-felhasználók mémek gyártásával kezdték elterjeszteni a Libri könyvfóliázásának ügyét.
Lancsák Krisztina videójában azt írta: „Idegállapotom, mikor meglátom a Libriben a befóliázott könyveket.” A gabriellaeld nevű Twitter-felhasználó pedig azt posztolta: „Már nem nevetek, csak sírok.”
@krisztinalancsak a fotók @Rácz-Stefán Tibor videóiból származnak ❤📚🏳️🌈 #libri #lmbtq #lmbtqhungary #books #bookworm #booktok #könyvmoly #könyv #könyvtok #fóliázás #pride #loveislove #CapCut ♬ eredeti hang - Krisztina Lancsák
Semmiképpen nem szabad elolvasni
Az írók egy része a TikTokon fejti ki a véleményét. C.K.Zolya_író ironikus videóban osztotta meg gondolatait a szabályozással kapcsolatban.
Abszolút egyetértek azzal, hogy ez a könyv be lett csomagolva, hiszen kinek jó az, ha az ember használja a józan eszét. Gyönyörű csomagolásban van, ezek után ki sem merem nyitni. Ha ezt becsomagolták, és a könyvesboltban is így van, akkor semmiképpen nem szabad elolvasni.
Hozzátette: nem tudja, hogy a könyv – ebben a csomagolásban – milyen lábnyomot hagy maga után.
A hozzászólók jelentős része egyetért a poszt szerzőjével. Az egyikük ezentúl csak azért is ilyen könyveket fog venni. Egy másik viccesebbre vette a figurát:
Boldogok a celluxgyártók
És akadt, aki az alábbi kérdést fogalmazta meg:
Ha házhoz rendelem, akkor is csomagolva jön? Mi a gond?
Papp Dóra író szintén TikTok-videóban fejtette ki véleményét. Elmondta, hiába kérte, hogy a könyveit az ifjúsági szekcióból helyezzék át a szórakoztató irodalomhoz, ez a mai napig nem történt meg, ráadásul még be is fóliázták őket.
Közölném veletek, hogy olyan könyvemet is befóliázták, amelyben nincsen LMBTQ-karakter. A Rúnatáncban pedig egyetlenegy mellékszereplő van, akiről csak találgatják, hogy vajon milyen lehet a szexuális orientációja. Tehát így nézünk ki, befóliázták őket. Nevetséges. És igen, anélkül, hogy a Libri megkérdezett volna, hogy ezekkel a címekkel mi van.
A csomagolóművész
Garaczi László író több Facebook-bejegyezést tett közzé a témában. Semmi konkrétumot nem írt, bár az általa megosztott képek magukért beszélnek. Az egyik ilyen a bolgár származású Christo „csomagolóművész” néhány alkotását osztotta meg, aminek az volt a lényege, hogy egyebek mellett épületeket is becsomagolt. A legjelentősebb alkotása a Reichstag, a német parlament épületének és a párizsi Pont Neuf épületének becsomagolása volt.
Christo and Jean-Claude: „A befóliázott ország”
Christo becsomagolt autóval.
Jogi segítséget kérnek
A könyvszakma egyelőre tanácstalan – nyilatkozta Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke korábban az Indexnek. „Korábban kérdésekkel fordultunk a döntéshozókhoz, hogy mely könyveket kell a jövőben lefóliázva árusítani, melyek kerülnek tiltólistára.
Azon művek kijelölését is várjuk, amelyek »öncélú szexualitást«, homoszexualitást népszerűsítenek vagy jelenítenek meg. A kérdéseinkre azóta sem kaptunk választ. A szakmán belül ez feszültséget okoz, szűkíti a megjelenési lehetőségeket, mert a minták nem egyértelműek.
Az MKKE javaslata szerint egyebek mellett ISBN-azonosítóra van szükség, amely segítségével leolvasható, hogy a törvény pontosan mely könyvekre vonatkozik. „Eddig olyan üzleti modell működött, amelyben a kiadók inspirálva voltak, jó dolgokat adjanak ki, miközben a sokszínűségük is megmarad” – tette hozzá Gál Katalin.
Az MKKE-közgyűlésen a tagszervezetek vezetői megvitatták és értelmezni próbálták a törvényt, és abban maradtak, hogy jogi segítséget kérnek, mivel a definíciók nem egyértelműek.
A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivált idén szeptember 28. és október 1. között rendezik. Az esemény díszvendégországa – még ma is úgy tudni, hogy – Hollandia lesz. Ám hogy ősszel is így lesz-e, az csak akkor derül ki. Legalábbis erre lehet következtetni Gál Katalin szavaiból:
A nemzetközi könyves társszervezetek naponta teszik fel kérdéseiket a magyar könyvpiac szereplői felé, követve az eseményeket, és aggodalmukat, együttérzésüket fejezik ki a kialakult helyzetért.
(Borítókép: Index)