A Nyugati téren visszaépül a Westend Udvar

Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára Budapest főváros nagyszabású irodalmi alkotást hoz létre. Huszonhárom kortárs magyar író és a fővárosi kerületek közös alkotófolyamata vette kezdetét tavaly novemberben. Ennek eredményeként jelenik meg 2023 novemberében a 23 fejezetből álló Budapest Nagyregény – írta meg korábban az Index.

Fehér Renátó az elmúlt időszakot részben a Budapest Nagyregény terézvárosi fejezetének megírásával töltötte. A Literának adott interjúban elmondta, egy terep- és seregszemléző technikát választott, amely a városi tömeg moraját és a városi köztér szempillantásnyi képeit együttesen képes talán prózává fordítani.

Valóban szóról szóra és sorról sorra »épült meg« a kerület, épült vissza a Westend Udvar, csúsztak egymásra történeti idők, perspektívák és elbeszélői hangok.

– fogalmazott a költő.

Fehér Renátó elmondta, hogy a szöveg kivitelezése több ütemben valósult meg, hiszen „a folyamat része volt, hogy a többi városrész és a sajátunk között rejtekutak és szökésvonalak nyíljanak, szereplői cameókat és átszállásokat tegyünk lehetővé, illatok, fordulatok, motívumok keltsenek aha-élményt és déja vu-t.”

A Nyugati tér mint csomópont, a pályaudvarral és a Westenddel erre kifejezetten alkalmasnak is látszott 

– tette hozzá.

Fehér úgy véli, „azt már az olvasók döntik majd el egyesével, hogy számukra összeáll-e végül egy szőttes ezekből az átöltésekből. Mindenesetre a napoknak az a hordaléka, és a referenciáknak az a sokasága, amit én a magam módján a saját fejezetembe igyekeztem beleőrölni,

remélem, hogy alapja lehet mindenféle kölcsönösen inspiráló beszélgetésnek, nyomkeresésnek, akár Terézvárosban, akár másutt, akár én kísérem a szöveget, akár mások.

Közművelődési dolgozóként azt reméli, hogy az egész projekt képes lesz megérkezni a város lakóihoz, akár a kulturális intézményrendszereken, akár a tagkönyvtári hálózaton, akár civil és lokálpatrióta szervezeteken keresztül. „Gangbeszélgetések, városi séták, rendhagyó irodalomórák.”

Történetből történetbe

A mű közösségi, összművészeti események sorozatával dolgozza fel, civilek és huszonhárom kortárs író bevonásával a főváros másfél évszázados történetét. A program nyitórendezvénye helytörténeti elemekkel, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár együttműködésével valósul meg – írta meg korábban az Index.

A kerületi fejezetek megírására felkért 23 kortárs író februárban workshop keretében elkezdte a Budapest Nagyregény előkészítését, Tasnádi István dramaturgi iránymutatása mellett a történetek kidolgozásának játékszabályait fektették le.

Cserna-Szabó András az I. kerületet kapta, aminek azért örül, mert két éve a Széna tér közelében lakik, így a kerülettel élő kapcsolata van. Az Indexnek elmondta: már Budapest több kerületében élt, de a mostani sok szempontból különleges számára.

Kevés helyen van jelen ilyen töménységgel a magyar történelem, mint ezen a téren. Ha kinézek az ablakon, eszembe jut, hogy egykor kórház és börtön is állt itt, aztán piac, gyár, buszpályaudvar, városfal, kávéházak, kocsmák stb. Ha kinézek az ablakon, látom, hogy Szabó bácsiék reménytelenül küzdenek ’56-ban a szovjet tankokkal, és látom, ahogy a ’45 vak telén a németek nem jutnak át a Budavár kávéháztól a Starbucksig. És még egy csomó mindent látok, erről fog szólni a fejezetem

– mondta.

Ez városregény

Dragomán György író a XXIII. kerületről, Soroksárról ír történetet. Az Indexnek azt mondta, a kerülethez nem kötődik, neki ez jutott, de azért örül neki, mert a felesége, Szabó T. Anna a XX. kerületről, Pesterzsébetről ír, amivel egy másik összművészeti projekt, a Pesti Erzsi miatt már sokat foglalkozott. A két kerület pedig ’94-ben vált szét, így ők ketten is eljátszhatnak ezzel, izgalmas lesz megírni, hogy a szereplők is elválnak, ráadásul így, mivel a fejezetek a kerületek sorrendjében követik egymást, neki jut a regény befejezésének szép feladata.

A szinopszisáról annyit árult el, hogy a ’90-es évek közepén játszódik, megjelenik benne az olajmaffia, de egyelőre még csak a vázlatolásig jutott, ahhoz, hogy konkrétan írni kezdje, előbb még valami mást kell befejeznie.

A József Attila-díjas író a Budapest Nagyregényt rendhagyó vállalkozásnak tartja.

Sokféle regény létezik, ez városregény. Amikor az ember egyedül ír, a struktúra akkor is nehezen alakul ki, izgalmas lesz látni, hogy épül ez majd ennyi ember között. Fontos, hogy stílusában nem egységes könyv készül, hanem olyan, amelyben mindenki az egyéni hangján szólalhat meg, de úgy, hogy mégis létrejöjjön a hangokból egy nagy egész

– mondta Dragomán György.

(Borítókép: Fehér Renátó 2018. július 20-án. Fotó:  Varga György / MTI)