A Romengo és a Bódi Familia közösen húzza a talpalávalót

A szervezők közleménye szerint a fesztivál célja, hogy hagyományteremtő eseményt valósuljon meg, amely tovább gazdagítja szellemi kulturális örökséget. „A nagyecsedi cigány és magyar tánchagyomány mellett a cigányzenét is szeretnénk még magasabb szintre emelni, és egy olyan bázist kialakítani az évek során, ahol nemcsak hírből, hanem személyesen is megtapasztalható lesz az a cigányzene, amelyet híres, Nagyecsedről elszármazott cigány zenészeink, táncosaink egész Európában ismertté tettek. Ilyen például a Nagyecsedi Fekete Szemek együttes, a Romengo a Kossuth-díjas és Womex-életműdíjas Lakatos Mónikával, a Kalyi Jag, a Romanyi Rota, továbbá az alábbi nagyecsedi származásúak, akik sokat tettek az nagyecsedi cigány és magyar kultúráért.

Nagyecsedi származásúként nagyon fontosnak tartom, hogy az identitásomat meghatározó városhoz ne csupán a gyermekkorom kössön, hanem egy olyan fesztivál is, amely alkalomról alkalomra örömöt, kikapcsolódást nyújt nemcsak a helyieknek, hanem mindazoknak az embereknek is, akik szeretnék jobban megismerni Nagyecsed kulturális örökségét

– fogalmazott Rostás Mihály „Mazsi”, a Romengo együttes tagja.

A fellépők: 

• Kalyi Jag
• Romengo és Lakatos Mónika
• MagyiMó-GipsyMó
• LeRom
• Bódi Famlia
• Kale Lulugyi
• Balogh Katesz
• Horváth András és Zenekara
• Gyöngyszemek cigánytánc együttes
• Rákóczi Kovács Gusztáv hagyományőrző együttes

A Nagyecsed GipsyFest a Nemzeti Kulturális Alap és az Igawna támogatásával, valamint II. Rákóczi Ferenc Művelődési Ház és Könyvtár szervezésében, és a Nemzetközi Cigány – és Világzenei Hálózat / igawna, Rostás Mihály Mazsi közreműködésével válhat valóra. A fesztivál fővédnöke Sztojka Attila, Roma kapcsolatokért felelőskormánybiztos.

Mindenki próbálja magáévá tenni

Lakatos Mónika tavaly Kossuth-díjat kapott, ennek apropóján interjút adott az Indexnek. Egyebek mellett elmondta: a cigány zene országonként is változik, mert az adott országhoz idomul – éppen ezek teszik hasonlóvá országon belül.

A többféle nyelv is hasonlít egymáshoz, bár dialektusában más, ezért tudjuk meghatározni, hogy ki melyik területről jöhetett. Ahogy vannak dallambeli különbségek is, és halljuk, hogy az a dal honnan való. De a nagyon régi, tradicionális dalokról igazából nem tudni, melyik tájegységről valók, inkább mindenki próbálja magáévá tenni, úgy előadni, mintha onnan való lenne, ahonnan ő származik. Sőt az egyes emberek is igyekeznek egyedi módon megszólaltatni, nincs két egyforma előadás

– mondta Lakatos Mónika.