Tizenkét évesen megfogadta, vagyonából semennyit sem ad az édesanyjának

Az utolsó nyári délelőtt kvízeztünk. Azt már megszoktuk, hogy a Libri Kiadói Csoport kötetbemutatóin nincsenek szigorú ültetési szabályok, ahogy azt is, hogy a szervezők sorszámokat sem osztogatnak. A Jurányi Házba belépve ez most másképp alakult. Most volt, itt volt. A szervezőktől kaptunk egy sorszámot, még nem tudva, miért. A színházterembe lépve a helyiségben több asztal volt, mindegyiken egy papírlap, rajtuk egy szám, körülöttük székek. Az én „jegyem” a négyes asztalhoz szólt.

A jelen lévő újságírókat Orosz Anett PR-vezető köszöntötte, aki elmondta, hogy a Libri Kiadói Csoport ezúttal rendhagyó módon, játékkal ismerteti a 2023-as év második félévének könyvújdonságait. Ezáltal játékosan szakadhatunk ki a mindennapokból. Az első feladvány ceremóniamestere Sárközy Bence, a Libri Könyvkiadó Kft. ügyvezetője és kiadási igazgatója volt. A csapatok kérdéseket olvashattak a kivetítőn, a tippjeiket pedig az asztalon lévő papírra kellett írniuk.

Mindegyik kérdés megtippelésére egy perc állt rendelkezésünkre. A helyes válaszok ismertetése eztán nemcsak azért volt izgalmas, mert vártuk, vajon jól tippeltünk-e, hanem azért is, mert roppant érdekes és hasznos információkat tudtunk meg. Például azt, ha a Libri Kiadói Csoport összes, 2023-ban kinyomott könyvét – dominószerűen – egymás mellé tennénk, összesen 252 kilométert tehetnénk meg a Nyugati térről. Ez a távolság pontosan annyi, amennyi ahhoz szükséges, hogy 

És így tudtuk meg azt is, hogy összesen 39 szakember munkája kell ahhoz, amíg egy könyv a szerzőtől eljut az olvasóig. A folyamat öt részre osztható, első a szerző, akit a kiadó követ – amelyben az ügyvezető igazgatón túl mások mellett kiadásvezető, ügynök, HR vezető, projektes, műfordító, műszaki szerkesztő és illusztrátor is dolgozik. Eztán jön a nyomda, ahol mások mellett árkalkulátor, beszerző, gépmester, kötészeti munkatárs tevékenykedik. A kötet innen megy a könyvesboltokba – az online és offline boltokba, bolthálózatokba –, ahol az olvasó megvásárolhatja a könyvet.

Nem nézte jó szemmel

A második körben Isabel Allende: Violeta, Jeroen Olyslaegers: Vadasszony, Jánossy Lajos: Örök hely és mindenhol idő, Frans De Waal: Mások és Hatvany Helga: Viharos idők című könyvek borítóját vetítették a vászonra. Békési Anita, a Park Kiadó munkatársa ismertette a játékszabályokat, ami az volt, hogy ki kellett találni, hogy az elhangzott könyvrészlet melyik könyvből származik. A játék megálmodói hagytak kapaszkodókat, amelyek alapján egyszerűbb volt a dolgunk.

A harmadik felvonást Pál András, a Helikon Kiadó sajtóreferense vezette le. A kivetítőn négy képet láthattunk, és azt kellett kitalálni, melyikükre vonatkozik az állítás vagy kérdés, amelyet feltettek. Ismét egy percünk volt kitalálni. Érdekes volt azon agyalni, hogy

Ezt követően a csapatok ismét azon gondolkodhattak, hogy a felolvasott szöveg melyik könyvből való. Okszana Vaszjakina: Seb, Bibók Bea: Ellopott gyerekkor, Luiz Schwarcz: Légszomj, Paolo Giordano: Tasmania és John Banville Hó című műve szerepelt a játékban.

Az utolsó – előtti – feladvány egy keresztrejtvény volt, amelyet Orosz Anett segítségével játszottunk végig. Eztán a kitöltött feladatlapokat összeszedték, kiderült, hogy az első helyen pontegyenlőség volt, így a két csapatnak azt kellett megtippelnie, hány fő alkotja a Libri PR-csapatát. A győztesek örültek, ahogy mindenki más is, hisz a hangulat sokkal oldottabb és jobb volt, mint amire számítani lehetett.

A vásárló ne fogdossa össze!

Ahogy azt korábban megírtuk, a Libri Kiadói Csoport 2022-ben zárta az első olyan évet, amikor az egykor önálló cégek (mint a Helikon, a Park Kiadó, a Jelenkor Kiadó, a Kolibri Kiadó és a Libri Kiadó) összeolvadtak. Sárközy Bence elmondta, ahogy azt már sokan megírták, a könyvek drágultak.

Az elmúlt két évben árdrágulási spirálban vagyunk a gyártási költségek miatt. A fogyasztói árak is drágultak. De arról keveset írnak, hogy ez a példányszám csökkenéséhez is vezetett. Valamivel kevesebbet tudunk eladni, mint 2021-ben, amely annyira erős év volt, hogy a Covid előtti időszakot is kenterbe verte

– fogalmazott Sárközy, aki egyelőre nem tudja, hogy a pénztárcák mikor érnek össze az olvasói vággyal, és hogy az eladott darabszám mikor tud visszatalálni oda, ahol mondjuk két évvel ezelőtt volt.

Árbevételben idén még növekedőben vagyunk, de ez a drágulás következménye.

A könyvpiac szerkezetéről szót ejtve kifejtette, azt gondolhatnánk, hogy a karácsonyi időszakban mindenkinek több ideje van olvasni, de valójában azzal kell szembenézni, hogy a könyv jó ajándéktárgy, amelynek csúcsidőszaka október-november-december időszakra esik. Az év első nyolc hónapjában nem igazán lehet algoritmizálni, mi várható később. Mint fogalmazott, húsz éve van a pályán, sok mindent látott. Olyat is, amikor nagyon lassan és rosszul mozgó első fél évet csodálatos karácsonyi szezon koronázott meg.

Most nehezen tudnám megmondani, de körülbelül 10 százalékos darabszám-visszaesést, valamint közel 10 százalékos eredménynövekedést látok.

Könyvpiaci konszenzus kell

Az Index kérdésére, hogy a könyvfóliázás milyen hatással lehet a könyvpiacra, hogyan mérhető, és mikor látszik, Sárközy azt mondta, az ő értelmezésükben az a kérdés, mi az, amit fóliázni kell, vagyis a törvény végrehajtási rendeletét próbálják értelmezni. De hogy mi lesz a kereskedelmi gyakorlat, azt nem tudja megmondani.

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnökségi tagjaként elmondhatja, jogi állásfoglalást várnak a döntéshozóktól, de ez alapvetően a kereskedőkre vonatkozó szabályozás. „A mi kiadónknál olyan tartalom, amely kérdéses lehet, azok a Kolibri Kiadóban lévő gyerekkönyvek. Ez a gyerekkönyves műhelyünk címei esetében legfeljebb hét könyvet érinthet, érinthetne.”

Személyes véleménye, hogy szereti a könyveket szabadon elérhetővé tenni, egyrészt. Másrészt ha fóliázásról technikai eszközként beszélünk, azt évek óta használják. Ha bemegyünk egy könyvesboltba, a könyvek 90 százaléka, amelyek be vannak fóliázva, az vagy többkötetes mű – mint például Nádas Péter Párhuzamos történetek című regénye –, vagy CD-mellékletet tartalmaz, vagy annyira drága és értékes könyv, amely azért van befóliázva, hogy a vásárló ne fogdossa össze. Hozzátette, egy képregényfesztiválon az igazi képregénygyűjtők például mindent fóliázva akarnak. Nem fognak meg olyan példányt, amelyen másnak az ujjlenyomata van.

Arról, hogy a fóliázás mennyit drágíthat a költségeken, Sárközy azt mondta, minden drágít: a dombornyomás is. Egy borítót olyan technikai eszközökkel is el lehet készíteni, amely háromszor annyiba kerül, mint az egyszerűbb verzió. Olyan szám sincs, amely pontosan kimutatná, hogy az eladást hogyan érinti a fóliázás.