Idén ők esélyesek a Margó-díjra

Idén 34 pályázat közül választotta ki a legjobb tízet a Könyves Magazin szerkesztősége, a győztesről pedig a Fiatal Írók Szövetsége, a Szépírók Társasága és a Margó Irodalmi Fesztivál képviselőiből álló szakmai zsűri dönt a következő hetekben.

A Margó-díjra minden olyan, magyar nyelvű szerző által jegyzett első prózakötetet lehetett nevezni, amely 2022. július 1. és 2023. június 30. között jelent meg, illetve került kereskedelmi forgalomba. A döntős kötetekről részletes leírás a konyvesmagazin.hu-n lesz olvasható.

A 2023-as Margó-díj döntősei

• Aradi Péter: A csend, amire vágytál (Kalligram)
• Bánhidi Lilla: Sorsod Borsod (Prae Kiadó)
• Gaál-Nyeste Katalin: Bőr – A testünk nem alku tárgya (Parnasszus)
• Gleb Anitta: Pálok (Szépirodalmi Figyelő Alapítvány)
• Iglódi Csaba: Dreher-szimfónia (Athenaeum)
• K. Varga Bence: Repedések könyve (Fiatal Írók Szövetsége)
• Kecöli K. Gergő: Könnyű álmok utcája (Kalligram)
• Szűcs Ádám: A játék neve: Budapest (Lampion Könyvek)
• Török Ábel: A gonosz erdő meséi (Animus)
• Visky András: Kitelepítés (Jelenkor)

A Margó-díj győztese a pénzjutalom és a médiakampány mellett a következő évben önálló esten mutatkozhat be a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében, továbbá próbafordítást, valamint publikációs lehetőséget is kap a Könyves Magazinon.

A Margó-díjat és a Margó x Erste #higgymagadban különdíjat 2023 októberében, az őszi Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár megnyitójával összekötött ünnepélyes díjátadón adják át a nyerteseknek a Nemzeti Táncszínházban.

A 2015-ben elindított Margó-díj célja megmutatni a tehetséges pályakezdő írókat és műveiket, hogy minél több olvasó ismerhesse meg őket. Az elmúlt nyolc évben Totth Benedek (Holtverseny), Milbacher Róbert (Szűz Mária jegyese), Szöllősi Mátyás (Váltóáram), Mécs Anna (Gyerekzár), Fehér Boldizsár (Vak majom), Harag Anita (Évszakhoz képest hűvösebb), Halász Rita (Mély levegő), tavaly pedig Vonnák Diána (Látlak) kapta meg az elismerést.

Az Index által megkeresett korábbi győztesek egyöntetűen azt mondták, hogy a Margó-díjra a kiadójuk kezdeményezésére nevezték a köteteket, majd arról beszéltek, hogy a siker meddig kísérte őket.

Vonnák Diána esetében az történt, hogy a díjat egy évvel a megjelenés után kapta meg, így az a figyelem második hullámát hozta el a számára. Addigra sok kritika született, és a Libri-shortlist miatt is jelentős szakmai és közönségfigyelmet kapott a Látlak. „A Margó-díj nekem az olvasói figyelemről szól, újfajta beszélgetésekről, itt már nem az újdonság a keret. Úgy képzelem, ez máshogy lehet azoknál, akiknek a könyve csak fél évvel a díj előtt jelent meg – nekem ez egy lassú, egyenletes hatás volt inkább” – nyilatkozta az Indexnek.

Halász Rita azt mondta, hogy a díj után érezhetően felfrissült a levegő a Mély levegő című könyve körül, ami az eladásokra is hatással volt. Jelenleg az 5. kiadásnál jár. A díjjal kapcsolatos legnagyobb élménye a Müpa-est volt, ahol Pálos Hanna olvasott fel a könyvből, és Beck Zoli zenélt hozzá – igazi ünnepi pillanat volt számára. Emellett sok felkérést, megkeresést kapott és kap most is folyamatosan.

Arra a kérdésre, hogy mennyire kell elköteleződni egyik vagy másik szekértábor mellett, és hogy tapasztaltak-e hasonlót, Vonnák először azt mondta: a szekértábor érdekes metafora, amely a világnézetek szemben álló csapatairól szól. Szerinte a politikai szekértáborok nem igazán számottevők, az uszítás, ami az élet sok területén jelen van, inkább csak ürügyet, eszközt csinál ebből.

Semennyire sem kell elköteleződni sehova

– állította Milbacher, aki ilyesféle nyomást vagy vonzást nem érzékelt, de nem is érdekli. Mivel ő az irodalmat szakmai szemmel próbálja nézni, nem érdeklik a politika felől jövő vonzások és választások. Szerinte egyetlen magyar nyelvű irodalom van, amely sokszínű, és szakmai, esztétikai értelemben is rétegzett, bonyolult rendszer.

Fehér Boldizsár szerint ez attól függ, kinek mi a célja azzal, amit csinál: pénzt akar keresni, vagy csak az a fontos, hogy írjon.