Mindannyian olvassuk őt, akár tudunk róla, akár nem

A sorozat első videójában Szegő János elmondta, hogy 16-17 éves lehetett, amikor a Bajcsy-Zsilinszky úton szembejött vele a költő, aki épp az Arany János utca felé sétált. Kamaszként rendszeresen látta a nevét, olvasta a verseit az irodalmi folyóiratokban. Talán ezért sem volt meglepő, amikor azt érezte:

Először a Sárbogárdi Jolán. A test angyala című művét, illetve azokat a verseket olvasta tőle, amelyek később a Grafitneszben rendeződtek kötetbe. Korábbi verseit az 1995-ben megjelent Esti kréta című válogatáskötetből fejtette vissza, és látott rá a mozgalmas és gazdag életműre.

A művészete beépül az ember nyelvi tudatába, nyelvi gondolatába, abba a köznyelvbe, amelyet mindannyian beszélünk. Izgalmas és kölcsönös transzfer, ahogy a köznyelvet irodalommá teszi. Lesüllyed és visszamegy abba, ami a mi nyelvünk, úgyhogy mindannyian olvassuk őt, akár tudjuk, akár nem

– fogalmazott Szegő János. 

Oszlassuk el a babonát!

Amikor Ott Anna leérettségizett, tudta, hogy bölcsészkarra akar menni, ezért eldöntötte, megveszi élete első Parti Nagy-kötetét. A könyvesboltban A fagyott kutya lába című novelláskötetére esett a választása, mert leendő bölcsészként úgy érezte, ebbe bizony bele kell vágnia. Különleges élmény volt számára – távol állt tőle, mégis szerette volna megérteni. A műsor célja is ebből merítkezik: „Itt vannak ezek a íróóriások körülöttünk, akiknek a műveit leveszünk a polcról, hazavisszük, időt töltünk velük, viszont van bennünk egy félelem, hogy elegek vagyunk-e ehhez. Ezt szeretném lebontani: nem kell félelem, nem kell távolságtartás.”

Szegő szerint is fontos eloszlatni a babonát.

Parti Nagy Lajos esetében kialakult a posztmodern babona, hogy nem érthető, ebbe nem tudunk beszállni. Szerinte a legfontosabb, hogy ő eredendően költő, akkor is, amikor prózát ír. A gondolkodása, és ahogyan a nyelvhez áll, erősen költői, lírikus. Ezért azt javaslom, érdemes a verseivel kezdeni, majd áthajózni azokra a prózai szövegekre, amelyek amúgy a szerző pályáján is később érkeztek. 

A sokszínű életmű fokozatosan épült, gyarapodott a drámától a prózáig. De mivel eredendően költő, amikor megértjük a költészetének játékát, ahogyan mindent költészetté tesz – a különböző tereket egybenyitja az argótól a klasszikus irodalmon át a nyelvi karneválig –, akkor talán a prózáját is jobban fogjuk érteni, és azt, hogy mire megy ki a játék.

Kinek a hangját utánozza éppen, mert sokszor hangokat imitál. Hangokat tesz oda itt is, ott is, vagyis elkezd partinagyolni. 

A szerkesztő szerint a költő kicsit azt tette a magyar irodalommal, amit Esterházy Péter, csak picivel később, és elsősorban költészettel, amit később a prózájába is átvitt. Felszabadította a nyelvet, a gondolkodást. Szegő ezért azt tanácsolta, ne féljünk attól, ha valami nehéz, mert az igazi irodalomban néha van nehézség. Ettől különleges, mert ha összehangolódunk, utána mi is többek leszünk.

Lépésről lépésre

Parti Nagy Lajos 1953-ban született. Dunántúli költő, akinek a felmenői tolnai svábok voltak. Tolna megyében, a Tolna nevű település mellett folyt a Duna, ezért máig tartó, intenzív viszonya van a folyóval, amely különböző szövegeiben újra és újra megjelenik és tetőzik. Az egész fiatalkorát dunántúli településeken töltötte – Szekszárd, Kaposvár, Székesfehérvár –, majd Pécsre került: a Jelenkor című folyóiratnak köszönhetően itt volt az 1970-es években az egyik legizgalmasabb irodalmi nyilvánosság Magyarországon. A folyóiratban Mészöly Miklós, Nádas Péter, Esterházy Péter és Balassa Péter szövegei is megjelentek, az akkori új magyar irodalomnak ez volt a zászlóshajója. 

Parti Nagy itt először szerkesztőként dolgozott, de később is sokáig a lap munkatársa maradt. Szegő úgy véli, a fejlődési ívet érdemes onnan nézni, amikor 1982-ben megjelent az első kötete Angyalstop címmel. Ezt 1986-ban a Csuklógyakorlat, 1990-ben pedig a Szódalovaglás – Mintamondatok nulla című művei követték. A '90-es években aztán az akkori Magyar Napló felkérésére prózát kezdett írni, és a rádióba is elkezdett bedolgozni, ez hozta magával a színházat, szóval újabb és újabb műnemeket, műfajokat próbált ki. 2000-ben pedig megérkezett a Hősöm tere című regénye. A szerző innentől párhuzamosan dolgozott a különböző műfajokban.

Leleplezi nyelvének hazugságait

Szegő János szerint az életrajzi adatok is sokat elmondanak arról, hogyan lett Parti Nagy Lajos a magyar irodalmi nyilvánosság megkerülhetetlen alakja. Ő az, aki Réz Pált és Tolnai Ottót is mikrofon elé ültette, amelyekből izgalmas könyvek születtek. Ő az, aki mások műveinek segítőkész szerkesztője volt, és aki az elmúlt 20-30 évben fordítóként is egyedi módon tudott felépíteni drámákat, speciális fordításait nagyon szeretik a színházak. Ezek inkább mai magyarul vannak, mintsem például molière-i franciául, de pont ezért

Ebből is látszik, mennyire tudatosan és magabiztosan kezdte el a kísérletező és radikális poétikát, bízva abban, hogy idővel érteni fogják és kíváncsiak lesznek rá, és ebbe az egyébként is nyitott versvilágba tudott hozni olvasókat. A történetet mindig az határozza meg, aki elbeszéli, vagyis hogy kinek és hogyan mondja. Az étkezés ártalmasságáról című művében szintén olyan figurát hoz létre, akit egész egyszerűen látsz magad előtt, akkor is, ha csak a hangját hallod. Ebben ő utánozhatatlan. Maximum magát utánozza. 

Talán azt várják tőle, hogy partinagyolja a dolgokat, de ő ezt annyira következetesen teszi, annyira nem akarja önmagát utánozni, hogy ez azt eredményezi, hogy a verseskötetei között ekkora szünet van.

Parti Nagy olyan alkotó, aki közéleti témákban is megszólal. Szegő szerint a szerző fontosnak tartja a moralitást és a politikát, ilyen értelemben 2000-től az egyik legfontosabb iránymutatója az irodalmi nyilvánosságnak. „Az sem véletlen, hogy a Szépírók Társaságának fontos figurája volt egy szörnyű ügy miatt, amikor Döbrentei Kornél író, a Magyar Írószövetség egyik tagja 2004-ben vállalhatatlan, antiszemita mondatokat mondott. Akkor Parti Nagy volt az egyik, aki kimondta: ez nincs rendben” – mondta Szegő János, aki szerint

A Fülkefor és vidéke – Magyar mesék című könyvében – amelynek szövegei először az Élet és Irodalomban jelentek meg – arról írt, hogy hétről hétre neki kell loholni a valóság után, mert a politika olyan groteszk, abszurd helyzeteket teremt mind nyelvi, mind intellektuális síkon – itt Szegő megjegyezte: ha az intellektualitás negatív értelemben megfogalmazható –, hogy ember vagy író legyen a talpán, aki ezt képes reprodukálni.

Parti Nagy Lajos Hadd legyek hűs című válogatott verseskötete a szerző hetvenedik születésnapjára jelenik meg. Szegő elárulta, hogy a munka hónapok óta zajlik, amelynek dandárját maga az alkotó végezte el, aki olyan verseket is beválogatott, amelyek kötetben korábban még nem jelentek meg. Az összegyűjtött verseket a 2023. október 12–15-ig tartó Margó Irodalmi Fesztiválon fogják bemutatni.

(Borítókép: Parti Nagy Lajos. Fotó: Szécsi István / Dívány)