„Az emberiség jövője azon is múlik, mire használjuk a hüvelykujjunkat”

Tóth Krisztina egy évvel ezelőtti megnyitó beszéde a behúzott nyakakról szólt, Boldizsár Ildikó idén, folytatva a sort, a hüvelyujjról beszélt, pontosabban arról: mire való a hüvelykujj. 

Mire való a hüvelykujj?

Boldizsár Ildikó szerint „az sem kizárt, hogy az emberiség jövője azon is múlik, mire használjuk manapság a hüvelykujjunkat. Hüvelykujjunk segítségével tudunk például fúrni, faragni, masszírozni, hangszereken játszani, tollat és ceruzát fogni, evőpálcikával vagy evőeszközzel enni, harisnyát felhúzni, kabátot begombolni, nyakkendőt megkötni. Ezzel nyomunk rá arra a mindennapjainkat túlságosan is meghatározó kicsi, kék emotikonra, amely – mit ad isten – épp egy fölfelé fordított hüvelykujjat ábrázol. Meditáláskor vagy imádkozáskor malaszemeket vagy rózsafüzért pergetünk vele” – fogalmazott, hozzátéve:

Nélküle nem tudnánk fogselymet használni, nem tudnánk becsomagolni, kicsomagolni, s nem tudnánk fóliázni sem. Ez utóbbi különösen fontossá vált az utóbbi hónapokban Magyarországon. Jogerőre emelkedett egy törvény, amely bizonyos tartalmú könyvek lefóliázására kötelezte a könyvkereskedőket, és ezzel egy időben már röppent is az első súlyos pénzbüntetés. Ezúton is szeretném megköszönni a magyar könyvkiadók és könyvterjesztők felé áramló nemzetközi együttérzést és részvétnyilvánítást az üggyel kapcsolatban. 

Saját maguk akarnak dönteni

Mint mondta, épp Indonéziában járt azokban a napokban, és szokásához híven minden városban fölkeresett egy könyvesboltot. Meglepődött, amikor belépett az elsőbe: „Az összes könyv lefóliázva sorakozott a polcokon. Nocsak, nocsak, töprengtem, ilyen sok lenne errefelé az »öncélú szexualitást ábrázoló mű«? Hamar kiderült azonban, hogy nem erről van szó: Indonéziában – Európa számos országához hasonlóan – az olvasóktól féltik a könyveket.

Nálunk ez pont fordítva történik: a könyvektől féltik az olvasókat, különösen a fiatalokat. Miért nem a háborúktól, az éhezéstől, a mélyszegénységtől, az iskolai bántalmazástól, a családon belüli erőszaktól, a környezeti szennyeződésektől, az egyre gyakoribb fiatalkori mentális problémáktól vagy az élhető jövő hiányától?

– mondta a József Attila-díjas írónő.

Boldizsár Ildikó arról is beszélt, hogy munkájából adódóan sok fiatallal találkozik nap mint nap. „Sokfélék, akár a virágok. Van közöttük ilyen is, meg olyan is: szomorú és vidám, kíváncsi és fásult, komoly és komolytalan, aktív és passzív, de egyvalamiben mégis megegyeznek.

Saját maguk akarnak dönteni az életük felől. Maguk akarják eldönteni, mit egyenek, hogyan öltözködjenek, hol éljenek, mit csináljanak és mit olvassanak. Ahhoz, hogy valaki felnőtté váljon, meg kell tanulnia dönteni, választani, mert csak így tudja kidolgozni saját, egyéni mintázatait. Mintha épp ennek lehetőségét vennénk el tőlük, amikor nem bízunk meg bennük, nem engedjük, hogy – többek között – a könyvek segítségével alkossanak meg egy komplex világképet, s így álljanak önmaguk mellé. 

Könyvek tengerén

Díszvendégként idén Hollandia mutatkozik be a fesztiválon. Az utóbbi évekre jellemző, hogy közép-európai viszonylatban is kiemelkedően magas számban jelentek meg holland könyvek magyar fordításban, ezt tükrözi a holland pavilon szlogenje is: „Könyvek tengerén”.

A könyvfesztivál látogatói tucatnyi neves holland íróval, költővel, illusztrátorral találkozhatnak – köztük lesz Arnon Grunberg író és újságíró, A betegség nélküli ember szerzője, Abram de Swaan esszéíró, szociológus, Martin Michael Driessen író, színházi és operarendező, valamint Annamarie Bon népszerű ifjúsági szerző.

Désirée Bonis, a Holland Királyság budapesti nagykövete szerint a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál már egy jól ismert éves esemény, ami azt mutatja, hogy a magyarok mennyire könyvszerető nép.

Szép hagyomány, hogy évente más és más nemzet a díszvendég. Hollandia büszke rá, hogy idén ő a díszvendég. A magyar–holland kulturális kapcsolat már XVI. század óta szoros a két ország között. A két ország között az irodalmi kooperáció ma szintén erős.

Budapesten „valaki rátetoválta a nevemet a testére” – mondta a világhírű író 

Az idei fesztivál díszvendége a népszerű amerikai sci-fi-író, John Scalzi, aki Karácsony Gergelytől, Budapest főpolgármesterétől és Gál Katalintól, Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése elnökétől vette át a Budapest Nagydíjat. A laudációt Szabados Ágnes televíziós újságíró, a Libertine Kiadó vezetője és a Nagy Ervin színművész mondta.

John Scalzi pódiumbeszélgetésen elmondta, járt már Budapesten, és mindig szívesen tért vissza, mert korábban jól érezte magát.

Emlékszem, valaki rátetoválta a nevemet a testére. Nem tudom, hogy ez újra megtörténik-e

– mondta.

John Scalzi arról is beszélt, hogy 25 éve blogot ír. Népszerű fórumán számára fontos célokat is tud támogatni, bizonyos időközönként meghív új írókat, hogy a saját könyvükről beszéljenek. Megteheti, mert megvan a saját közönsége.

A sci-fi erről is szól, a jövőről. A jövőt nem szabad kisajátítani. Nem szabad irigynek lennünk. Át kell adnunk a lehetőséget, amely nekünk is megvolt, amikor kezdők voltunk. És ha az embernek van egy platformja, akkor a felelőssége is megvan, hogy más írókat is támogasson. 

A megnyitó ünnepség után a Magyar Nemzeti Táncegyüttes élő népi muzsikával, tradicionális népviseletbe öltözve mutatta be több hazai tájegység táncait. Tette mindezt a Napraforgó Könyvkiadó felkérésére, amely felvállalta Tapolczai-Zsuráfszky Lilla hivatásos táncos és népdalénekes magyar néphagyományokat, népi hangszereket és népdalokat bemutató könyvének kiadását és gondozását. 

A gyerekek és nem utolsósorban szüleik és nagyszüleik nagy boldogsággal hallgatnak bele az interaktív, zenélő könyvbe, amely lehetőséget ad az elmélyülésre mind a gyönyörű rajzokban, mind a csodás zenében.

Az idei fesztivál a Millenárison 140 kiállítóval, több mint 40 külföldi szerzővel várja látogatóit a Parkban, a B és D épületben, az Európa Ponton és a Nemzeti Táncszínházban.

A gyermekeknek kialakított külön szekció, a Gyerek(b)irodalom a gyermekkönyvek és az olvasás népszerűsítése mellett színes programokkal várja a családosan kilátogatókat a Millenáris D épületében – közölte a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése.

(Borítókép: Boldizsár Ildikó. Fotó: Papajcsik Péter / Index)