Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM- Kultúr
- enyedi ildikó
- hajdu szabolcs
- wim wenders
- david cronenberg
- baz luhrmann
- filmgyártás
- a 999-es szoba
Kitört a vita arról, hogy eljött-e a mozifilmek alkonya
További Kultúr cikkek
- Gyurcsány Ferenc karácsonyi DJ-nek állt
- Nagy Csaba titka életre kelti a karácsonyt
- Margócsy István: A társadalmi problémák feldolgozása nem értelmiségi társaságokban zajlik
- A gyomrunk is összeszorult, miközben a testvér szenvedését néztük
- Harmincöt éves titokra derült fény a Reszkessetek, betörők!-kel kapcsolatban
Az elmúlt években egyre többet beszélünk a mozi és a film jövőjéről. A streaming megjelenése és az egyre dráguló mozijegyek miatt a nagyközönség jóval kevesebbszer látogatja a filmszínházakat. Mindeközben a film nyelvezete is folyamatosan változik.
Wim Wenders 1982-es, A 666-os szoba című filmjében az akkori rendezők már beszélnek a mozi haláláról, 2023-ban pedig A 999-es szoba szereplőit a kettősség jellemzi.
Egyesek szerint a filmnyelv hamarosan eltűnik, míg mások az állandó változásban és fejlődésben látják a jövőt.
A 999-es szoba első megszólalója nem más, mint Wim Wenders. A filmből úgy tűnik, hogy a rendező gyakorlatilag elvesztette a hitét a filmezésben. Érdekesség, hogy a mozi és a film jövőjének kérdéséhez a két, nagyközönség számára legismertebb rendező, David Cronenberg (A légy, Meztelen ebéd, A jövő bűnei) és Baz Luhrmann (Moulin Rouge!, A nagy Gatsby, Elvis) áll a legpozitívabban.
Rossz ez, de annyira mégse
Azt tudható, hogy a filmesek nagy része fél a streaming uralmától, az egyre csökkenő figyelemtől és a következő generációtól. Viszont amíg a cannes-i elit a mozi halálán siránkozik, addig a magyar rendezők egészen másképp állnak a témához. Legalábbis ez derül ki abból a beszélgetésből, amelyet A 999-es szobában elhangzottak miatt hívtak össze Budapesten, a Toldi Moziban.
Enyedi Ildikó (Az én XX. századom, Testről és lélekről, A feleségem története), Hajdu Szabolcs (Fehér tenyér, Ernelláék Farkaséknál, Békeidők), Bernáth Szilárd (Larry) és a Budapest Film Zrt. vezetője, Liszka Tamás jóval pozitívabban tekint a jövőre.
„Jó pár emberrel egyetértek, akik lehetőséget látnak a fejlődő technikában” – mondja Hajdu Szabolcs, aki egyáltalán nem ért egyet Wendersszel, és inkább Cronenberg pártját fogja. Kiderül, hogy Liszka Tamáshoz szintén Cronenberg gondolatai állnak a legközelebb, Wim Wenders pedig felidegesíti:
Az a Wim Wenders, aki a nyolcvanas évek végén azzal az egyértelmű szándékkal készített több filmet is, hogy engem, ártalmatlan, könnyen befolyásolható tinédzsert egy életre bevonzzon a filmszakma pókhálójába, most csokornyakkendőben azt mondja, hogy bocsi, ez mégsem működik.
A streaminggel kapcsolatban ugyanakkor minden megszólaló hasonlóan vélekedik: mindegyik rendező pozitívnak tartja, ha a filmje felkerül egy-egy streamingplatformra. Viszont míg a „videótéka” funkcióját mindannyian éltetik, addig az algoritmusra és a közönségmérésre hagyatkozó gyártást már elítélik.
Bernáth Szilárd ugyanakkor örül annak, hogy a streamingplatformok segítségével etikus módon lehet filmeket nézni, és nem kell illegális módszerekhez folyamodni. A Larry rendezője ugyanakkor azt is megjegyzi:
Viszont ha gyártóként nézek, mondjuk, a Netflixre, akkor vitathatatlan, hogy azt nagyon erősen a kapitalizmus logikája működteti. Minden esetben, amikor a film felkerül a gyártósorra, az ellenirányú mozgás a művészettől, az alkotástól és a függetlenségtől.
Nincsenek elveszett fiatalok
Enyedi Ildikó teljesen egyetért Bernáth Szilárddal. A rendezőnő szerint ugyanakkor érdemes a filmezés margójára, azaz a nem nagy hollywoodi, hanem a független filmekre figyelni, mert mindig ott történnek az érdekességek. Ezek az alkotások ugyanis a streaming és az internet segítségével akár globálisan is ismertté válhatnak.
Egy kicsit azt éreztem, hogy ezek, akiket ebbe a drága szállodai szobába behajtottak, valaminek a csapdájában vannak, ami leszűkítő. Mindenféle, teljesen elszállt filmek készülnek nyakra-főre, és halál lelkes fiatalok nézik ezeket
– mondta Enyedi Ildikó a fiatalok filmnézési szokásaival kapcsolatban és utalva A 999-es szoba megszólalóira.
Bár A 999-es szobában többen is felhozzák a TikTokot, valamint a fiatalok lerövidült figyelemidejét, az Országos Középiskolai Filmversenyen zsűriző Hajdu Szabolcs szerint ez egyáltalán nem befolyásolja a jövő filmkészítőit. Enyedi Ildikó ugyanakkor azt is felveti, hogy a fiatalok egyre inkább visszanyúlnak az analóg világhoz, így talán a mozi sem lesz akkora bajban, mint azt gondolnánk.
A 999-es szoba
A film a 2022-es cannes-i filmfesztiválon készült, és olyan ismert rendezőket szólaltat meg, mint Baz Luhrmann (Oscar- és Golden Globe-jelölt ausztrál filmrendező, forgatókönyvíró és filmproducer), David Cronenberg (kanadai filmrendező) és James Gray (amerikai filmrendező és forgatókönyvíró). A nagy hollywoodi filmesek mellett az európai mozikból ismertek is megjelennek, köztük Monia Chokri (kanadai színésznő és filmrendező), Arnaud Desplechin (francia filmrendező és forgatókönyvíró) és Agnès Jaoui (francia színésznő, forgatókönyvíró, filmrendező és énekes). De teret kaptak elsőfilmes, rövidfilmes rendezők is.
A magyar filmesek beszélgetése jól ellensúlyozza a film többnyire pesszimista hozzáállását a filmezéshez. Ez pedig egészen meglepően hangzik a mai magyar filmszakma és -gyártás hangulatát látva.
Úgy tűnik, a hazai rendezők és filmesek próbálnak a legpozitívabban nézni az elkövetkezendő évekre és változásokra, ami talán mégis reményt ad arra, hogy a film és a mozi még sokáig az életünk része lesz.