Királyok és szentek édesanyja volt, most koncertet adtak érte

Példásnak nevezte Árpád-házi Mária királyné szerepét Csák János kulturális és innovációs miniszter a nápolyi magyar királynő halála hétszázadik évfordulóján adott koncerten, amelyen olasz kollégájával, Gennaro Sangiulianóval vett részt a dél-olaszországi város Donna Regina-templomában.

A miniszter a koncertet megelőző beszédében azt emelte ki, hogy Árpád-házi Mária egyszerre volt magyar és egyben Nápoly királynője.

Korában is példásnak számító családi életet élt, királyok és szentek édesanyja volt, rendkívül széles kapcsolatrendszert épített ki, szerzetesrendeket és kolostorokat támogatott

– fogalmazott Csák János. Az MTI szerint azt is hangsúlyozta, hogy Mária nápolyi királyné az egyetlen az Árpád-házból, akinek sírja az évszázadok során teljes épségben megmaradt. Az Árpád-ház gazdag erkölcsi és kulturális örökséget hagyott hátra az akkori keresztény gyökerű Európában.

Saját értékrendjét hozta magával

A megemlékezésen szintén felszólaló Gennaro Sangiuliano olasz kulturális miniszter úgy vélte, Árpád-házi Mária saját értékrendjét hozta magával, amikor megérkezett az akkori nápolyi királyság fővárosába.

Saját identitásával, történetével és kultúrájával hozzájárult ahhoz, hogy Nápolyt az akkori Európa kulturális központjává tegye

– mondta a délolasz városnak éppen ebből a kerületéből származó Sangiuliano. Emlékeztetett, hogy Mária királynő olyan művészeket vonzott a városba, mint a festő Giotto.

Az Olaszország és Magyarország közötti történelmi, baráti kapcsolatok erre a korra vezethetők vissza.

Az MTI-nek nyilatkozva Gennaro Sangiuliano azt mondta, most a közös jövő kiépítése számít feladatnak az országaink közötti kulturális kötelékek megszilárdításával.

Az évforduló alkalmával a nápolyi egyházmegye székhelyéhez tartozó templomegyüttesben konferenciát tartottak Mária királynőről. Az esti koncerten a Szent Efrém Férfikar lépett fel a Donna Regina-templom új épületében. Vele szomszédos az úgynevezett régi templom, amely az 1323-ban elhunyt Mária királyné, a nápolyi király, II. Anjou Károly felesége gótikus sírját őrzi. A templomot Szent István, Szent László és Szent Erzsébet freskói díszítik.

Olasz–magyar kéz a kézben

Csák János kulturális és innovációs miniszter szerint a magyar–olasz kulturális, gazdasági, biztonságpolitikai kapcsolatok mindig is magas szintűek voltak, és a két ország régre visszatekintő közös történelmi gyökerekre támaszkodhat. „Az a tény, hogy Budapesten olasz intézet van, Rómában pedig magyar, létrehozza azt a két hídfőállást, amely megalapozza a tudományos, kulturális, művészeti együttműködést.

2027-ben lesz 100 éves évfordulója annak, hogy Klebelsberg Kunó, a magyar oktatás- és művelődéspolitika irányítója megalapította a Római Magyar Akadémiát, 2026-ban pedig kerek évfordulója lesz 1956-nak, amely megváltoztatta az emberek gondolkodását a kommunizmusról. 

Csák János közölte: Gennaro Sangiulianóval abban egyeztek meg, hogy az évfordulókhoz kapcsolódva 2026-ban és 2027-ben kulturális és tudományos programokat indítanak.

A miniszter felidézte, hogy ebben az évben két magyar is Nobel-díjat kapott, egyben kiemelte, hogy az olasz–magyar kapcsolatok a tudományos együttműködésben is messzire nyúlnak vissza, mint fogalmazott, „egészen a két világháború közötti időszakig, amikor olasz és magyar tudósok együtt dolgoztak a Manhattan-terven az Egyesült Államokban”.

A politikus hangsúlyozta, az a cél, hogy a kultúra és a művészetek mellett felerősítsék a tudományos együttműködést, valamint népszerűsítsék is a tudományt, mert „a jövő a politika és a vallás mellett a tudományban és a művészetekben dől el, és ebben az olaszok és a magyarok súlyukon felül adtak hozzá a világhoz”.