Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMGaraczi László és Kornis Mihály is a Digitális Irodalmi Akadémia tagja lett
További Kultúr cikkek
„Az elmúlt öt évben a DIA-n közzétett művek száma megtöbbszöröződött, és hogy konkrét számokkal is lehorgonyozzuk a termelési jelentésünket: a honlapon elérhető kötetek száma a 2019-es 1800 tételről 2023 októberére több mint 3000 tételre (25 ezerről több mint 63 ezer feldolgozott könyvoldalra) nőtt úgy, hogy a szövegfeldolgozás általánosan elismert magas színvonalát biztosítottuk” – mondta el köszöntőbeszédében Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója.
A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) által működtetett Digitális Irodalmi Akadémia (DIA) több új tag felvételéről döntött Budapesten. A múzeum épületében megtartott szavazással
Garaczi László József Attila-díjas író és Kornis Mihály József Attila-díjas író, drámaíró vált a DIA tagjává.
Demeter Szilárd úgy véli, a DIA olyan, amilyen, az alkotók és műveik mellett Radics Péter (a Digitális Irodalmi Akadémia vezetője – a szerk.) a felelőse.
„Felelős érte, mert társtettes, szürke eminenciás, szöveg- és lélekgondozó, fáradhatatlan demiurgosz, ő a válasz a költői kérdésre, hogy ki viszi át a szerelmet a fogában tartva ama túlsó partra. Azt hiszem, mindannyiunk nevében köszönöm neki a munkát, és csak még több munkát ígérhetünk jutalmul” – tette hozzá.
A PIM főigazgatója azt is elmondta: „Nemrég értem vissza a minisztériumból, ahol a következő főigazgatói ciklust megcélzó pályázatomat adtam le. Fogalmazzunk úgy, hogy igen erős szándéknyilatkozat ez amellett, hogy legyen valami közöm a DIA jövőjéhez.”
A Petőfi Irodalmi Múzeum jövőre lesz hetvenéves. A főigazgató reményét fejezte ki, hogy „itt leszünk még akkor is, amikor valaki majd önök közül vagy a leendő DIA-tagok közül megírja a jövő század regényét, és ezt a regényt mi közzé is fogjuk tenni, hogy elolvashassák a magyarok, éljenek bárhol a világban. Mert ha jól értem Radics Pétert, akkor valahol ez a Digitális Irodalmi Akadémia küldetése: hozzáférhetővé tenni a minőségi magyar irodalmat minden magyarul olvasni tudó ember számára”.
Demeter azt nem tudta teljes bizonyossággal állítani, inkább csak reméli, hogy megy a könyvek által elébb a világ – mindenesetre rajtuk nem fog múlni, hogy mehessen. „Muszáj mennie. Amilyen zaklatott korszakban élünk, az időnyerés most már kevés: nekünk nem időt kell nyernünk, hanem jövőt.”
Az életet vissza kell építeni
A 25 éves Digitális Irodalmi Akadémia sok átalakuláson ment át az alapítás óta. Az akadémia a múzeum körül létező kortárs írókból álló társaság, akiket mindig szívesen látnak – mondta Radics Péter, a Digitális Irodalmi Akadémia vezetője.
1998-ban sokféle remény, vágy és illúzió volt. Megváltozott az olvasási kultúra, de a magunk területén mi mindig ugyanazt csináltuk. A DIA része a magyar irodalom történetének. És a DIA körüli életet vissza kell építeni
– jegyezte meg.
Demeter Szilárdnak, a PIM főigazgatójának előterjesztésére szépírói teljesítményére és a kortárs irodalom népszerűsítése érdekében végzett több évtizedes, áldozatos tevékenységére emlékezve posztumusz taggá választották a 2016-ban, fiatalon elhunyt Kőrösi Zoltán írót, forgatókönyvírót, szerkesztőt.
A testület posztumusz taggá választotta továbbá Tamás Gáspár Miklóst, az elmúlt fél évszázad egyik legkiemelkedőbb és legnagyobb hatású esszéistáját, akinek egyéni hangú, irodalmi igénnyel megírt társadalomtudományi, publicisztikai munkái, irodalomkritikái a tagok többségének megítélése szerint is méltók a digitális megörökítésre – írja a Kultúra.hu.
A DIA-program 25 évvel ezelőtt indult. Az évfordulóra emlékezve a múzeum főigazgatója megalapította a DIA tiszteletbeli tagja címet olyan irodalomtörténészek, irodalomkritikusok számára, akik elméleti tevékenységükön túl a digitális kultúra fejlődésében is részt vállaltak Magyarországon. A tagok döntésével első ízben Horváth Iván, az ELTE egyetemi tanára részesült ebben a kitüntetésben.
A múzeum programjaként működő DIA elsődleges feladata a tagok életművének digitalizálása és közzététele az interneten.
A szolgáltatás célja, hogy minél szélesebb körben, ingyenesen elérhetővé tegye a kortárs magyar szépirodalom legkiválóbb alkotóinak műveit. Az új tagok hivatalos bejelentésekor bemutatták a közönség előtt a DIA megújult honlapját, amelyen immár több mint 3000 kötetnyi szöveg olvasható a testület tagjaitól és klasszikus magyar szerzőktől.