Gyurcsány Ferenc karácsonyi DJ-nek álltA HRW szerint az intézkedései részei annak a „szisztematikus erőfeszítésnek”, amelynek célja az iszlám vallásgyakorlás visszaszorítása Kínában. Annak ellenére, hogy az ország hivatalosan ateista, vallásszabadságot hirdet, és mintegy húszmillió muszlim lakja. Szakértők szerint azonban az elmúlt években egyre nagyobb mértékben szorították vissza a szervezett vallásgyakorlást, Peking pedig nagyobb ellenőrzésre törekszik.
A BBC a HRW-jelentés közzététele előtt megkereste a kínai külügyminisztériumot és az etnikai ügyekkel foglalkozó bizottságot, hogy kommentálják a hírt.
A kínai kormányzat mecsetek bezárása, lerombolása és átépítése része annak a rendszerszintű erőfeszítésnek, amelynek célja az iszlám gyakorlása visszaszorítása Kínában
– fogalmazott Maya Wang, a Human Rights Watch szakembere.
A hír a kínai Hszincsiang régióban történő, az ujgur muszlimok ellen elkövetett rendszeres emberi jogi visszaélésekről szóló bizonyítékok gyarapodását követi. A Ninghszia autonóm régióban található, muzulmán többségű Liaoqiao faluban a HRW szerint hat mecsetből hármat megfosztottak kupolájától és minaretjeitől, a többi mecset fő imatermeit pedig lerombolták. A HRW által megszerzett műholdas felvételeken látható, hogy a Liaoqiao faluban lévő mecset kerek kupoláját egy kínai stílusú pagodára cserélik 2018 októbere és 2020 januárja között.
Ningxiában 2020 óta mintegy ezerháromszáz mecsetet zártak be vagy alakítottak át
– mondta a BBC-nek Hannah Theaker, a kínai muszlimok kutatója. Ez a szám a régió összes mecsetjének egyharmadát jelenti.
Hszi Csin-ping vezetése alatt a kommunista párt igyekezett a vallást politikai ideológiájához, valamint a kínai kultúrához igazítani. Öt éve a párt központi bizottsága közzétett egy dokumentumot, amely a mecsetek helyzetére vonatkozott.
A dokumentumban az állt, hogy több mecsetet is bontsanak le, kevesebbet építsenek, és az állam tegyen erőfeszítéseket az ilyen építmények számának csökkentésére. Sőt, a mecsetek építését, elrendezését és finanszírozását is szigorúan ellenőrizni kell.
Kínában két jelentős muszlim etnikai csoport él: a huik és az ujgurok.
2018-ban a hatóságok megtiltották a tizenhat év alatti kiskorúaknak a vallási tevékenységekben való részvételt (továbbá a tanulást) Linxia tartományban, a korábban Kína „Kis Mekkájaként” ismert városban.
Az intézkedések előtt a hui muszlimok sok tekintetben támogatást kaptak az államtól, a muszlimok ellen folytatott kampány azonban radikálisan leszűkítette a teret, ahol és ahogy egy muszlim élhet Kínában.
Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEM
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
