Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMCsoda történt a Balaton mellett
További Kultúr cikkek
- Ez volt a tíz legjobb film 2024-ben a magyarok szerint
- Nehéztüzérséget is bevetnek az idei előszilveszteri műsorban
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
- 36 év után visszatért Salman Rushdie műve az indiai könyvesboltokba
- Van egy ország, ahol az emberek boldogok azért, mert oda születtek
Idén Veszprém viseli az Európa Kulturális Fővárosa címet, így a Veszprém-Balaton 2023 EKF-program célja, hogy a régió rejtettebb településein összekapcsolja a helyi alkotókat, a kortárs művészet jól ismert szereplőit, valamint a környékbélieket.
Hogyan valósul ez meg?
Többek között a Kultháló-projekt keretében, amely kiemelkedő eseménysorozat a régiós kezdeményezések palettáján. A Kultháló 2023-ban már tizenegy bakonyi és Balaton-felvidéki bázison működik; a beavatást – a kultúra passzív befogadása helyett a tevékeny részvételt – emeli fókuszba.
Ebben a projektben vett részt a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ is. Az intézmény öt tapasztalt fotóst kért fel arra, hogy térben és időben összekössék a helyszíneket, és bemutassák a településeken zajló intim, ugyanakkor professzionális alkotói folyamatokat: színházi és zenei előadásokat, képzőművészeti workshopokat. A fotósok:
- Bakonyi Szabolcs,
- Hajdú D. András,
- Horváth Katalin Fanni,
- Mohai Balázs,
- Oláh Gergely Máté.
A fotográfusok megkísérelték leképezni a művészet születésének pillanatait. Mindezt olyan képekkel sikerült elérniük, amelyek a szavakkal nehezen megragadható információkat mindenki számára átélhetővé tették.
Hogyan születik meg egy kórusmű előadása a bakonybéli Szent Mauríciusz-kolostor szerzetesei és a világ egyik vezető barokk együttese közös alkotófolyamatában? Mi inspirálja leginkább Bukta Imre festőművészt Vöröstón? Milyen dalt ír Beck Zoli a badacsonytördemici iskolásokkal? Hogyan talál rá a közös hangra a világhírű jazztrombitás, Erik Truffaz és Vázsonyi János?
A fotók mindegyik kérdésre választ adnak.
Tizenegy központ
A Kultháló bázisát alkotó települések – Badacsonytördemic, Bakonybél, Balatonboglár, Gyulakeszi, Hegyesd, Magyarpolány, Mindszentkálla, Pécsely, Salföld, Vöröstő és Zánka – a kultúra jól ismert szereplőit fogadták. A helyi alkotókhoz és közösségekhez vendégségbe érkező művészek az ott meglévő értékekre építve hoztak létre közösen műalkotásokat.
A projekt alatt a megismerés, a beavatás, az át- és megélhető, bárki számára befogadható kultúra állt a középpontban. Festészettől a komolyzenéig, street arttól a színházig, költészettől a jazzig kalandozva összművészeti jellegű eseménysorozatok, workshopok, táborok, beszélgetések és alkotóműhelyek újszerű módon tették átélhetővé a különböző művészeti ágakat.
- Pécselyen, Magyarpolányban és Hegyesden meglepő közelségben, a helyiek életébe bekapcsolóva, az ő részvételükre, történeteikre és történelmükre építve születnek meg a színházi előadások.
- Bakonybélben és Gyulakeszin a zeneszerető kisközösségek komolyzenei menedékként olykor világhírű kórusokat, hangszereseket és énekeseket látnak vendégül.
- Vöröstón, Hegyesden, Magyarpolányban, Balatonbogláron, Salföldön és Gyulakeszin a régió értékeire építő kortárs képzőművészet válik a hétköznapok részévé.
- Badacsonytördemicen és Salföldön a csoportban zenélés, a közös alkotás örömét átélve a kortárs könnyűzene és jazz kerül a középpontba.
A meghívott, a projektben alkotóművészként részt vevő vendégek (Vikman Pál, az Orlando Énekegyüttes alapítója, kórusvezető; Bukta Imre Kossuth-díjas festőművész; Horváth Csaba rendező, a Forte Társulat alapítója és művészeti vezetője) saját élményeikről és tapasztalataikról is meséltek a közönségnek.
A projektről készült fotókból december 1-jén Veszprém várában nyílik kiállítás.
(Borítókép: Hajdú D. András – Modern Art Orchestra)