Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMKoltai Róbert nem akármilyen könyvet kapott, pontosabban adott
További Kultúr cikkek
- Egyre nagyobb az őrület, már 300 ezer nézőnél jár a Futni mentem
- Meghalt a Benjamin közlegény és A királyné nyakéke rendezője
- A lányt elsiratták, pedig meg sem halt
- Egy forradalmár felesége lerántja a leplet a magyar történelem eddig félreismert évtizedeiről
- A Transparency Internationalhez fordulnak az egyik legnagyobb magyar botrány ügyében
Ildikó a Színművészeti Egyetem elsőéves dokumentumfilm-rendező hallgatója volt, amikor az egyik tanára az egyik órára behozott egy vadonatúj, frissen készült filmet. Azt mondta, nézzék meg, aztán beszélgessenek róla.
Ez volt a Sose halunk meg, Koltai Róbert első rendezése.
Egyetlen gondolat motoszkált ekkor Ildikóban, amelynek hangot is adott az egyetemen: ennek a filmnek minden kockájából árad a szeretet. És Ildikó akkor még nem sejtette, hogy pontosan harminc évvel később olyan könyvön fog dolgozni, amely a Jászai Mari-díjas Koltai Róbert filmjeivel foglalkozik, és őt nemcsak mint filmrendezőt, hanem mint élete párját is kérdezi majd.
Emlékeit Gaál Ildikó rendező, újságíró, Koltai Róbert párja idézte fel a Magvető Caféban megrendezett a Filmes könyv Koltai 80 című kötet bemutatóján. Hozzátette: „A szubjektív kifejezés ilyen módon talán adja magát, a monográfiát pedig az magyarázza, hogy a könyv Koltai Róbert mintegy tizenöt filmjét és az elmúlt közel harminc évet öleli át, főképpen filmes megközelítésből.”
Koltai Róbert a Sose halunk meg című film keletkezéséről elmondta, hogy Gyuszi bácsi karaktere már régóta a fejében volt. Nem tudta, miért, de úgy érezte, néha hangoztatta is, hogy ebből egyszer film lesz. Ő sem tudja, miért, hisz fiatalon annak is örült, ha eljátszhatott egy szerepet. Meg annak is, hogy elvégezhette a színművészetit. Az általa ismert írók közül csak Nógrádi Gábor vette őt komolyan Gyuszi bácsi ötletével.
„Ő érdeklődött, látott benne fantáziát. A történetet felvette magnóra, majd az első beszélgetés után eltelt 8 év, mire forgatókönyv lett belőle. Sokat beszélgettünk és vitatkoztunk, mire befejeztük a filmet. Mesekönyvbe való dolognak tartom, hogy egy színész, aki játszik a filmben, még meg is rendezheti. Nyolcvanéves vagyok, de harminc év sok idő, és az emberek még mindig nézik és szeretik. A Sose halunk meg sikersztori.”
Mondhat bárki bármit
Koltai a filmjeiben Dés László és Darvas Ferenc zenészekkel dolgozott együtt. A még nem Kossuth-díjas színművész elmondása szerint alapvető, hogy Dés nemcsak zenészként óriás, hanem rendezőként is. Szerinte a Csocsó, avagy éljen május 1-je! című filmen nagyot dobott, hogy Dés László belenézett a forgatásba. A szigorúságára mindnyájuknak szüksége volt.
Koltai Róbert több filmet köszönhet Vámos Miklósnak, sokat dolgoztak együtt. Gál Ildikó erről elmesélt egy történetet, miszerint Robi egy Vámossal folytatott telefonbeszélgetésből datálja a saját filmrendezői mivoltát.
Vámos Miklós felhívta, és azt mondta neki, hogy ne törődjön senki véleményével, mondhat bárki bármit, ő, Koltai Róbert, a színész, mostantól filmrendező. Ez a Sose halunk meg után volt. Ez hatalmas erőt adott Robinak a folytatáshoz.
Második filmje, a Szamba forgatókönyvét szintén Vámos Miklós írta, aki kicsit elégedetlen volt, hogy a Görög László által alakított fiú nem azt a mániákus depressziót ábrázolta, amelyet ő a könyvben megírt.
Grecsó Krisztiánnal a Megy a gőzös című filmen dolgoztak együtt. Koltai elmondása szerint mindketten roppant elfoglalt időszakot éltek, így szinte „futásban” találkoztak folyosókon. Ráadásul Krisztián saját magáról meglehetősen önkritikusan ír a könyvben. Én sokkal elégedettebb voltam az ő munkájával, mint ő. Boldog voltam, és most is az vagyok, hogy itt van.”
Grecsó Krisztián a közös munkára másképp emlékezett, szerinte hotelszobákban dolgoztak együtt. Megjegyezte, azt már nem mondja el, párhuzamosan hogyan zajlott a sportfogadás, minden mennyiségben. Szerinte a film nagy siker volt, de neki személyesen bukás volt. „Ha valakinek identitásfilmje lett volna az alkotás, az én vagyok, nekem kellett volna belehalni, és Robinak azt kellett volna megmutatni, miután ő is belehal. Szóval az lett volna a dolgom, hogy megírjam a saját identitáskereső könyvemet.”
Nincs megállás, folyamatosan dolgozik
A beszélgetésen természetesen A miniszter félrelép is szóba került. Koltai azt mondta, nincs a négy legfontosabb filmje között, de büszke rá. Örül, hogy mintegy 700 ezer néző látta a mozikban, ami szerinte abszolút rekord a mai napig.
A Kossuth-díjat még nem kapott színművész az elmúlt hónapokban folyamatosan dolgozott, a nyáron forgatták a Ma este gyilkolunk című krimivígjátékot. „Ebben a nagy, aggastyán színészek mind benne vannak” – mondta. A könyvbemutatón levetítették a Demencia szpotokat is, amelyben Koltai egy demenciával küszködő idős embert alakít. Ezek mellett elkészült egy tévéfilm, amelyben Koltai Róbert A kékszakállú herceg történetét folytatja.
Az esemény zárásaként a szervezők tortával köszöntötték Koltai Róbertet, aki 2023. december 16-én lesz nyolcvanéves.
(Borítókép: Koltai Róbert Fotó: Hornyák Adrienn)