Rengetegen látogatták a Velencei Építészeti Biennálét
További Kultúr cikkek
- Meghalt Vic Flick, a James Bond-filmek ikonikus zeneszerzője
- Így öltözködik egy női magyar diplomata a távoli Szingapúrban
- Rangos díjat kapott Azahriah Puskás-koncertsorozata
- Bemutatták Alec Baldwin westernfilmjét, amelynek forgatásán lelőtte az operatőrt
- Rácz-Gyuricza Dóra összegyűjtötte nyerő receptjeit
Roberto Cicutto, a Biennále elnöke a zárás alkalmából megköszönte a nemzetközi kiállítás résztvevőinek, az összes országnak és intézménynek, hogy hozzájárultak az építészeti biennálék történetének második leglátogatottabb kiállításának a létrejöttéhez.
A kiállításon hatvannégy ország vett részt. Két ország – Niger és Panama – első alkalommal szerepeltek önálló pavilonnal. A Laboratory of the Future (A jövő laboratóriuma) címet viselő központi kiállítás (főkurátora a ghánai–skót építész, Lesley Lokko) Afrikára és diaszpórájára koncentrált, és a dekolonizáció, a migráció és a klímaválság témáira is reflektált.
- A legjobb nemzeti pavilonnak járó Arany Oroszlán-díjat Brazília nyerte el,
- különdíjat kapott Nagy-Britannia pavilonja,
- a főkurátori kiállításon a legkiemelkedőbb résztvevőnek járó díjat Alessandro Petti (Stockholm) és Szandi Hilal (Betlehem) DAAR-projektje kapta,
- életműdíjjal ismerték a nigériai modern művészeti mozgalom élharcosa, Demas Nwoko sokoldalú munkásságát.
A Magyar Pavilon Reziduum – The Frequency of Architecture című kiállítása fókuszában egy új múzeumi épület, a Ferencz Marcel (Napur Architect) által tervezett a budapesti Néprajzi Múzeum, valamint annak homlokzati díszítő ornamentikája állt.
A kiállítás egy hang-, tér- és fényinstallációból épült fel, amelyben láthatóvá váltak a különböző kulturális rétegek, a régmúlt használati tárgyaitól az új épületen és annak urbanisztikai kontextusán át a kortárs zenéig. A kiállítás létrehozói Kondor-Szilágyi Mária kurátor, Ferencz Marcel építész, Z. Halmágyi Judit építész, Mátrai Péter építész-zeneszerző és Haász Ferenc világítástervező voltak.
A Biennálén idén a globális és kritikus problémák feldolgozása dominált, gyakran az építészeten túli témákra helyezve a hangsúlyt. A Magyar Pavilon azon kevés kiállítás egyike volt, amely egy kurrens és nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő építészeti teljesítményt és annak művészi megközelítését mutatta be, ráirányítva a figyelmet Európa egyik legnagyobb léptékű, kulturális tartalmú városfejlesztési programjára. A kiállítás három intézmény, a Néprajzi Múzeum, a Liget Budapest és a Ludwig Múzeum mintaszerű együttműködésével valósult meg.
– összegezte Fabényi Julia nemzeti biztos, a kiállítást szervező Ludwig Múzeum igazgatója.
(Borítókép: A 18. Velencei Építészeti Biennále kurátori kiállítása 2023. május 19-én. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)