Alighogy megérkezett egy trópusi szigetre, máris szerelmi kalandba bonyolódott

Régóta keringtek a pletykák, miszerint Gabriel García Márquez írt egy irodalmi remekművet, amelyet a nyilvánosság soha nem látott, családjának poros széfében heverhet, vagy a Texasi Egyetem archívumában őrzik lakat alatt. 

Márquez halála előtt tíz évvel kezdte írni a Találkozunk augusztusban című könyvet, amelyből legalább tíz különböző változat létezik, ám szerkesztője szerint sosem volt elégedett az eredménnyel. Egyre romló egészségi állapota és memóriája miatt már nem tudta véglegesíteni a történetet, így aztán sosem jelent meg.

Kimondottan a szerelemben

Gabriel García Márquez fiai – Rodrigo és Gonzalo – most úgy döntöttek, hogy apjuk halálának tizedik évfordulójára mégis publikálják a könyvet – írja a Magvető Kiadó. A fiai mintegy tíz évvel halála után még egyszer elolvasták a regényt, és úgy gondolták, másoknak is meg kell ismerniük Gabo – ez Márquez beceneve – művészetét, amiben benne van az újításra való hajlam, a nyelv költőisége. Mint írták: „Magával ragadó narratívája az emberi létezés megértése, tapasztalásainak és bukásainak lenyomata, kimondottan a szerelemben.”

A 2014. április 17-én Mexikóvárosban elhunyt világhírű író regényének első fejezete egyébként már megjelent egy spanyol lapban, a La Vanguardiában. A történet egy ötvenes éveiben járó nőről szól, aki anyja sírját meglátogatni érkezik egy trópusi szigetre, de a hotelben megismerkedik egy férfival, akivel szerelmi kalandba bonyolódik.

A The Bookseller kiadóipari szakmai kiadvány szerint a Viking könyvkiadó kemény kötésű, e-könyves és hangoskönyv változatban is kiadja a regényt. Isabel Wall, a Viking igazgatója szerint „kivételes megtiszteltetés, hogy 10 évvel García Márquez halála után kiadhatják ezt az újra felfedezett remekművet” – írja a The Guardian.

Egyedi stílusa és világnézete volt

Az 1967-ben kiadott Száz év magány Márquez legismertebb regénye, amely a Buendía család történetét meséli el a kitalált Macondo városában. A művet a spanyol nyelvű kánon egyik legnagyobb alkotásaként tartják számon. A regény a mágikus realizmus kiemelkedő alkotása, 35 nyelven, több mint 30 millió példányban jelent meg világszerte.

A sokak által csak tényleg Gabóként emlegetett író munkáiban képes volt élénken megragadni Kolumbia szépségét, miközben történetei konfliktusoktól, tragédiáktól és véres jelenetektől sem mentesek.

Az idő múlásával munkája jelentősége csak nő. Dosztojevszkijhez, Joyce-hoz és Cervanteshez hasonlóan neki is egyedi stílusa és világnézete volt, amely az egész világra hatással volt

– nyilatkozta Ariel Castillo, a barranquillai egyetem professzora, Márquez munkásságának vezető szakértője. Szerinte az író öröksége sehol sem látható jobban, mint hazájában, Kolumbiában. Az andoki nemzetet ugyanis felhelyezte az irodalmi térképre, de az önmagáról alkotott képét is megváltoztatta.

Regényeivel Márquez felszámolta Kolumbia kisebbrendűségi komplexusát, megváltoztatta a Karib-térségről alkotott ország képét, Gabo rávilágított egyedülálló kultúrájára és természeti szépségére.

„Két kolumbiai kultúra létezik: egy Gabriel García Márquez előtt, egy pedig utána” – tette hozzá Castillo.

(Borítókép: Gabriel García Márquez 1990. szeptember 11-én. Fotó:  Ulf Andersen / Getty Images Hungary)