Szabadon táncba vihető a Csárdáskirálynő

Amikor egy mű létrejön, automatikusan szerzői jogi védelem alá kerül, amely a szerző halálát követő 70 évig él. Magyarországon 2024. január 1-jétől így közkinccsé válnak az 1953-ban elhunyt alkotók művei is – szúrta ki a kultura.hu a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala közleményét. Ezek között szabadon felhasználhatóvá válnak:

• Szép Ernő művei, például a Lila ákác, az Emberszag, az Egyszeri királyfi című regényei.
• Német Andor írásai, például a Veronika tükre, A sárga kimonó vagy a József Attila és kora című művei. 
• Berény Róbert plakátjai, a sokáig elveszettnek hitt, Alvó nő fekete vázával című festménye, illetve a kubizmus alapítójaként is ismert Albert Glezies alkotásai.
• Kálmán Imre Csárdáskirálynő, A cigányprímás, valamint a Marica grófnő című operettje.
• Valamint Django Reinhardt, Hank Williams és Szergej Szergejevics Prokofjev önállóan szerzett művei is.

Fontos megjegyezni, hogy e szerzők műveinek egyes előadásai vagy az azokról készült hangfelvételek fölött az előadók, illetve a hangfelvétel-előállítók jogai még fennállhatnak.

Önálló építészeti tervek is szabadon felhasználhatók 2024-től: ilyenek például Sándy Gyula, Lauber László és Fábián Gáspár munkái.

Az irodalmi, tudományos, művészeti alkotásokat mindig szerzői jog védi, ahogy a felhasználásukhoz kapcsolódó teljesítményeket is. Ezeknek egyik alapvető célja a szellemi alkotás ösztönzése. A szerzői alkotások jogi oltalma a hazai kulturális ipar működésének és fejlődésének elemi feltétele, ezáltal munkahelyek, vállalkozások, befektetések védelmét is jelenti.

Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.

MEGVESZEM

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!