Sokat tud Bayer Zsolt családjáról a véres szájú sámán

Bayer Zsolt, a dokumentumfilm-sorozat írója és rendezője elmondta, hogy gyermekkora óta izgatják Dzsingisz kán titkai, és a Petőfi Sándor János vitézében megénekelt kutyafejű tatárok is korán megragadták a képzeletét. Mongóliában járva először azt tapasztalta, hogy ott nagyon szeretik a magyarokat, mivel nyugatra szakadt rokonokként tartanak számon minket.

Eltűnt levelek és a tatárjárás

Ez Dzsingisz kán korában is egyértelmű volt a mongolok számára, mert, mint azt a sajtótájékoztató színhelyén, a József körúti mongol étteremben Bayer kiemelte, két levelet is küldtek IV. Béla királyunknak a tatárjárás előtt. Ebben arra szólították fel a távoli rokont, hogy zavarja ki országából a tatárok elől szökő kunokat, mert különben baj lesz. Sajnos – analizálta tovább a történelmi balvégzetünk okait a közíró – mindkét tatár követet elfogták az oroszok, így Béla királyunk nem értesülhetett a felkínált lehetőségről, aminek következtében be is következett a tatárdúlás.

Sámánok és titkok

Bayer Zsolték igyekeztek bejárni az ország jelentősebb tájait, megismerkedni a kultúrával. Azt is hangsúlyozta, hogy kétezer közös szavunk van, mint például az alma, és egész mondatokat is hallhatunk, amelyek magyar és mongol nyelven is érthetőek. Egyet idézett is: Sárga oroszlán ikrek.

A mongóliai dokumentumfilm-sorozat írója, rendezője és szerkesztője azt is elmesélte, hogy operatőrük,

Forgattak mongol tinédzserek tíz kilométeres távú lóversenyén is, megnézték, hogyan fejik a kancát, sőt sámánnal is találkoztak.

Ez utóbbi kaland azóta is foglalkoztatja a szerkesztőt, mivel a szertartás vezetője őt is megszólította. Amikor az ősidőkben gyökerező rituálét vezénylő nomád varázsló elé lépett, az elővett egy kést, a (saját) szájába tolta, majd meglehetősen sok vért köpve az álarca mögül tolmács segítségével elmondta, hogy magyar vendégének három fia van, akik közül az egyiktől távol él. 

viszont továbbra sem érti, honnan vette az állatbőrökbe és füstölő mögé bújt, vérző szájú mongol vajákos a valós információkat. A jövőre nézve azzal biztatta a magyar vendégét a mongol sámán, hogy boldog lesz.

„Tudatosan hazudtam”

A jelenben azonban valószínűleg beárnyékolja Bayer Zsolt boldogságát az a nagyapja múltjával kapcsolatos cikk, amelyet Ungváry Krisztián tett közzé a hét elején. Az Index erre vonatkozó kérdésére Bayer Zsolt kiegészítette a Magyar Nemzetben közölt nyilvános válaszát. Leszögezte, hogy valóban fel kell dolgoznia azt a tényt, hogy „a nagyapám nyilas volt, aztán a komcsik besúgója”.

Ungváry Krisztián írásának azon részével, amely azt taglalja, hogy olyan házban nőtt fel, ahol a születése előtt húsz évvel sok nyilas lakott, valamint az a feltevése, hogy a nyilas múltú nagyapja miatt alakult volna ki mostani személyisége, nem foglalkozik. Ezeket minősíthetetlennek tartja, amiket „még azok sem erőltetnek, akik a nagyapám múltjával akarnak megsebezni”.

„Egy vádjuk van – tette hozzá –, hogy én kvázi hazudtam arról, hogy kikértem a nagyapám anyagait, utána mégis olyanokat nyilatkoztam, hogy a nagyapám emberséges volt, zsidókat mentett, besúgói jelentései pedig semmiségekről szóltak. Ezt kell tisztába tennem:

2016-ban egy idős rokonom, akit most sem fogok megnevezni, mert a mai napig él, a kezembe adott négy darab levelet. Kettőt ezek közül a nyilas múltja miatt feljelentett nagyapám védelmében írt két ember. Ezeket a leveleket Ungváry is ismeri. Nem pontosan értem, miért is tartja őket hiteltelennek. A másik két levélben olyan jelentések voltak, amelyeket a nagyapám írt, mint Ungváry is megállapítja, valójában súlytalan ügyekben. Akkor úgy döntöttem, hogy ezeket az információkat nyilvánosságra hozom, mielőtt megteszi más. Abban az interjúban valóban azt mondtam, hogy kikértem nagyapám adatait. 

Ha úgy tetszik, tudatosan hazudtam.

Ennek az volt az oka, hogy természetesen úgy gondoltam, amint közlöm, hogy az egyik nagyapám nyilas volt, meg besúgó, az jókora vihart kavar. Nem akartam, hogy emiatt zaklassák a már akkor is idős rokonomat. Nem lett belőle ügy, nulla reakció kísérte, majd eltelt nyolc év, és most újra elővették a történetet. Tehát szeretném leszögezni, hogy nem kértem ki nagyapám anyagait. Bárki besétálhat a Történeti Hivatalba, és megkérdezheti, hogy Bayer Zsolt igényelt-e ilyen dokumentumokat.

Arra a kérdésre, hogy miért nem nézte meg a nagyapjáról készült iratokat, azt válaszolta, hogy lelkileg nagyon megviselte, amikor szembesült nagyapja múltjával. „Annak ellenére is, amit Ungvárynak címzett válaszlevelemben már megírtam: kilencéves koromig évente kétszer találkoztam vele. Aztán meghalt” – zárta le a témát.

Hun gének az Aba nemzetségben

Dr. Obrusánszky Borbála, Magyarország mongóliai nagykövete, a Károli Gáspár Református Egyetem adjunktusa is részt vett a sorozatot bemutató sajtótájékoztatón, ahol elmondta, hogy a mongolok is izgatottan várják a róluk forgatott filmet. Olyannyira, hogy ősztől a saját nemzeti televíziójuk is műsorára tűzi a magyar sorozatot.

Történészként különösen fontos számára, hogy több közös ásatást is végeztek Mongóliában a helyi és a magyar régészek. Tavaly Ar Guntnál hét hun sírt tártak fel, de egy Ulánbátortól tizenkét kilométerre található helyszínen már 1962-ben is dolgozott egy régész. Akkor egy hun előkelő sírját tárták fel. Ma is tudományos szenzációnak számít minden olyan, előkelő hunoktól származó embericsont-maradvány, amelyen DNS-vizsgálatokat folytathatnak. Az úgynevezett „királysírokat” ugyanis szinte mindig feldúlták, az elhunytak odatemetett csontjait szétdobálták, hogy holta után is meggyalázzák.

A mongóliai maradványok elemzése után egyértelmű genetikai kapcsolatot találtak a magyarországi Aba nemzetség földi maradványaiból származó DNS-mintákkal – hangsúlyozta a Bayer Zsolt filmjében is szereplő tudományos eredményeket megerősítve a nagykövet.

Egyéb kutatásokat is említett, amelyek a mongol és a magyar ősi jogrend egybeeséseiről tanúskodnak. Azt is ornitológiai vizsgálatok bizonyítják, hogy egy Mongóliában őshonos sólyomfajta élt a Kárpát-medencében is, ami megfeleltethető a magyar hagyományokban fontos szerepet játszó mitikus turulmadárral – tette hozzá. 

A magyar népvándorlások kiindulópontja tehát nem Szibéria, hanem Mongólia volt

– szögezte le a tudós nagykövet.

A Szent Kelet Vesztett Varázsa című sorozat producere Kálomista Márton. Az epizódokat 2024. március 3-tól minden vasárnap 16:40-től adja a Duna TV.