Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMNegyven éve még filléres tétel volt, ma már csillagászati összeget kérnének érte
További Kultúr cikkek
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
- 36 év után visszatért Salman Rushdie műve az indiai könyvesboltokba
- Van egy ország, ahol az emberek boldogok azért, mert oda születtek
- Rendkívüli turnéra indítják Olaszország egyik legféltettebb gyűjteményét
- Tilda Swinton rangos elismerést vehet át
Vera Molnar századik születésnapja alkalmából nyílt kiállítás a Kieselbach Galériában. A négyzet bűvöletében élő analitikus művészetét rendszerint a geometrikus absztrakció nagy XX. századi hagyományához kötik, holott a 2023 decemberében – nem sokkal századik születésnapja előtt – meghalt Vera Molnart ma már inkább a computer art és a generatív művészet úttörőjeként ismerik a képzőművészeti körökben.
Értékes gyűjtemény
Offenbächer Ferenc műveiből Rieder Gábor kurátor állított össze válogatást, amely igazi vizuális csemege, hiszen egyszerre látványos és komplex. Az ember szeme szó szerint begolyózhat a háromdimenziósnak ható képektől, amelyek, bár zömében az alkotó kései művei, mégis körbeölelik munkásságát és életútját, vagyis teljes képet adnak Vera Molnar lényéről és esszenciájáról.
A kurátor szerint az emlékkiállítás egész különös világba enged betekintést. Molnar még mindig messze alulértékelt és kevésbé ismert Magyarországon, már ha eltekintünk a szűk szakmai köröktől, hiszen a szakemberek régóta magasan jegyzik. (Tavaly a 99 éves művésznő még a Témák és variációk című munkáján dolgozott, ami több mint 1,2 millió dolláros, vagyis 420 millió forintos áron kelt el a Sotheby’snél.) Vera Molnar művészete mögött az algoritmikus, teljesen számítógépes gondolkodás áll.
A mai művészi világban valamit újat csinálni nagyon nehéz, pláne úgy, hogy az hiteles is legyen, Vera Molnar azonban egész életében ezt csinálta, ezért hiteles
– fogalmazott az Indexnek a művésznő képeinek egyik legnagyobb gyűjtője, Offenbächer Ferenc, aki azt is elmesélte, hogyan ismerkedett meg az alkotóval.
Régi barátság
„A 80-as években ismerkedtem meg Vera Molnarral. Amikor megláttam ezeket a műveket, nem igazán tudtam hova tenni őket, ráadásul az akkori gyűjteményem teljesen más koncepcióra épült. Sokat beszélgettem Verával, és egy különleges gondolatokkal rendelkező, pozitív emberként ismertem meg. Tulajdonképpen nem a művészetét kezdtem gyűjteni, hanem a gyerekeit is, hiszen ezeket a műveket a gyerekeinek tekintette, ezáltal pedig egy kicsit talán őt magát is gyűjtöttem. Mivel a férje megtiltotta, hogy eladja a műveit, szinte csak magának csinálta a képeket. A mi kapcsolatunk is akkor kezdődött, amikor még megfizethető áron lehetett tőle vásárolni” – emlékezett vissza a kiállítás sajtóeseményén Offenbächer.
Mivel Vera Molnar tulajdonképpen egy másik dimenzióba helyezte át a művészetet, a véletlenszerűség – ami már a szürrealistákat is foglalkoztatta – mint alkotói attitűd nála teljesen új alapokat kapott.
Képi világának ráadásul van egy érezhető művészi és emocionális tartalmi háttere is.
A komputer nem önmagában érdekelte, sokkal inkább az analízis eszközeként használta műveinél. „Egyszerű formákat használok, mivel ezek lehetővé teszik számomra, hogy lépésről lépésre ellenőrizzem a képszerkezet keletkezését, és közben megpróbálhatom pontosan meghatározni azt a pillanatot, amelyben a »művészet evidenciája« láthatóvá válik” – idézték a kiállításon Molnar szavait.
A kiállítás 2024. február 18-ig látogatható.