Ezek lehetnek a legnagyobb művészeti trendek

Művészet és szakralitás… ismeretterjesztő előadások a középkortól a 21. századig szakrális témákban, művészettörténeti megközelítésben címmel a szakrális művészet, liturgia, restaurálás témakörökben a korábbi években tartott közkedvelt előadás-sorozat folytatásaként indítja február 22-én az MKE új kurzusát, amely a szakrális művészet európai hagyományaira koncentrál művészettörténeti, képzőművészeti megközelítésben.

A kora középkortól a jelenkorig az egyházi művészettel kapcsolatos műfajokat, műtárgytípusokat és jellemző témákat mutatják be műtárgycentrikusan, sok példán szemléltetve, analógiák segítségével.

A kurzuson a keresztény ikonográfia kerül a fókuszba: az európai művészetben – templomdekorációkon, középkori freskóciklusokon, oltárképeken, ikonosztázokon, fában vagy márványban faragva – leggyakrabban megjelenített szentek, attribútumaik, legendáik ábrázolási hagyományai.

Az előadások a XX. századi és a kortárs szakrális művészet néhány kiemelkedő képviselőjét és munkáit mutatják be. Az előadók úgy építik fel a képzést, hogy a téma iránti kezdő érdeklődők megismerkedhessenek az anyaggal, mint az egyházi személyek, papok, lelkészek, hittudományi felsőoktatási intézmények, valamint az egyházi iskolák jelenlegi és volt hallgatói, illetve tanárai.

Az egyetem másik kurzusa, A posztmoderntől a poszthumánig – Trendek és tendenciák a kortárs képzőművészetben című, február 28-án kezdődik. Az előadók – Albert Ádám, Fülöp Tímea, Györffy László, Huth Júliusz, Klima Gábor, Lázár Eszter, Mélyi József, Sturcz János, Szabó Attila, Tayler Patrick – ezúttal a hazai és a nemzetközi képzőművészetben lezajlott jelentősebb fordulatokra, paradigmaváltásokra, valamint a kortárs művészetet ért legújabb kori kihívások értelmezésére helyezik a hangsúlyt.

Az előadás és az előadók a következő kérdésekre keresik a választ:

• Melyek az alapvető hasonlóságok és különbségek a modern, a posztmodern és a kortárs művészet között?
• Melyek voltak az elmúlt évtizedek legfontosabb képzőművészeti tendenciái és művészeti fordulatai Európában és Európán kívül?
• Hogyan alakította át a neoliberális és a digitális fordulat a képzőművészet termelési és elosztási rendszerét?
• Milyen kapcsolat fűzi össze az 1980-as évek posztmodern és a 2010-es évek poszthumán művészetét?
• Miért tűnt el az 1990-es évek intermediális és internetalapú művészetét uraló technooptimizmus a 2010-es évek posztinternet-művészetéből?
• Milyen lehetőségei vannak a hagyományos festészetnek és szobrászatnak a totális internet korszakában?
• Milyen új kihívásokkal találja szembe magát a kritika és a művészetpedagógia a huszonegyedik század digitális társadalmában?

Az előbbi előadás-sorozatra 2024. február 19-ig várják a jelentkezőket, az utóbbi szabadegyetemi sorozatra február 26-áig lehet jelentkezni.