Versben gúnyolta ki tanárait, pórul járt

Ady Endre az elemi iskola befejezése után, 1881-ben Nagykárolyba, a piarista gimnáziumba került; 1888-tól négy éven keresztül tanult itt, ahol az első verseit is megírta. Ennek az időszaknak dokumentuma a harmadik év végén kapott iskolai bizonyítványa, amely most előkerült. Kiderül belőle, hogy Ady Endre iskolai bizonyítványában nyomot hagyott, hogy tanárait versben gúnyolta – olvasható a Karantén Művek Indexnek eljuttatott levelében. 

Gúnyolt, de mindig igazoltan volt távol

Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész szerint fontos életrajzi dokumentumról van szó, még úgy is, hogy azon nem az ő kézírása szerepel, hanem róla szól. Csak ebből derül ki ugyanis az, hogy Ady Endre mennyit hiányzott a középiskolából.

Ami érdekes, hogy mindig igazoltan volt távol. Értelemszerűen jó ideig Ady Endre birtokában volt, majd vélhetően családja, édesanyja őrizhette meg.

Ady nagykárolyi évei alatt nem volt az önképzőkör tagja – azon egyszerű oknál fogva, hogy azt akkor még nem alapították meg. Az önképzőkör helyett diáklapot, illetve lapokat szerkesztett: a nagykárolyi második, illetve negyedik gimnáziumi évében, azaz a 1889/90-es és a 1891/92-es tanévben. Egy későbbi levelében írja: „Én valójában már Nagykárolyban II. és IV. gymn. koromban csináltam írott lapot.”

A piarista.hu beszámolójából kiderül, hogy 1914-es írásában Ady így vall erről az időszakról:

„Lapot először Nagykárolyban csináltam Bogcha Pál barátommal a piaristák gimnáziumának második osztályában. E lappal pórul jártunk, holott modern, kitűnő revü volt, mert Bogcha is, én is prédikátumosan írtuk írásaink alá a nevünket. Egy demokrata, derék, kegyes tanár kezébe került a lap, s a mi prédikátumos hencegésünk miatt meg is halt: requiescat in pace. Negyedik gimnazista koromban megint lapunk volt, de én itt már az új Juvenalis szerepét akartam kiosztani magamnak. Csúffá tett, bosszúálló kortársaim erősebbek voltak, s ez az igazán ma is hézagpótló újság szintén fiatalon elhunyt.”

Verset írt, de egy évig nem csinált lapot

Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész szerint nem tudni, mi lehetett ezekben a lapokban, de a költő öccse, Lajos szerint Ady „a károlyi években sűrjen írogatott verseket, de ezek a versek kivétel nélkül versescsúfolódások voltak tanulótársai vagy egy-egy kevéssé szimpatikus tanár ellenirányzott éjjel”. 

Talán ezért is volt a magaviselete csak jó, és nem példás, és talán ezért volt egy év kihagyás: harmadikban ugyanis nem »csinált« lapot. De ezek a versek tudomásunk szerint nem maradtak fent.

Ebből a bizonyítványból egyetlen létezik. Jellegét tekintve kézirat, amely nagyon is hozzátartozik az Ady-jelenséghez.

A bizonyítványt 1891. június 29-én állították ki Nagykárolyban, Malonyay István igazgató és Kovács Endre osztályfőnök írta alá. Ady minden tantárgyból nagyon jól teljesített: vallástanból, magyar és latin nyelvből, történelemből, földrajzból, mennyiségtanból jelest kapott. Csak az osztályfőnöke rajzoló mértanból, és Kozma tanár úr adott neki négyest német és tornázás tantárgyból.

Az egyedi életrajzi relikvia hamarosan az Antikvárium.hu kézirat- és könyvárverésén kerül majd nyilvánosságra.