Szégyenérzet nélkül dokumentálta elsöprő érzelmeit a Nobel-díjas író

Két szerelmes történet, amelyeket harminc év választ el egymástól. Mindkettőt Annie Ernaux, Nobel-díjas író írta, a két kisregényt Szávai János ültette át magyar nyelvre – és nem véletlen, hogy a könyv borítóján összegyűrt lepedőt látni.

Az egyik kisregény címe Egyszerű szenvedély, narrátora pedig az ötvenegy éves, néhány éve elvált Annie Ernaux, aki szenvedélyesen beleszeret egy kelet-európai diplomatába, egy nős férfiba – írja a Magvető Kiadó.

A könyvet a The New York Times is méltatta. Azt írják, amikor egy kapcsolat megszállott szexualitással kezdődik, az eleinte boldogsággal töltheti el a feleket, de aztán a külvilág és egyéb bosszantó körülmények bonyolíthatják a dolgokat. Így megy ez az Egyszerű szenvedélyben, amelyből film is készült Danielle Arbid rendezésében. 

A fiú, Ernaux legutóbbi, tavaly megjelent írása egy három évvel későbbi kapcsolatról szól, amelyet egy nála harminc évvel fiatalabb egyetemistával folytatott. A társadalom megrovó pillantásaitól kísért viszonyának köszönhetően a sikeres párizsi tanárnő és író újraéli fiatalkorát.

A The Guardian szerint A fiú ízelítőt ad Erneux egyedi és megdöbbentő őszinteségéből, intelligenciájából és elbeszéléseinek megtévesztő egyszerűségéből. Azok számára, akik a francia szerző műveit évtizedek óta olvassák, felbecsülhetetlen értékű információval egészíti ki mindazt, amit energiájának és bátorságának forrásairól, élete és munkája összetett kapcsolatairól tudhatnak. Azt, ahogy az emlékezetet művészetté alakítja.

Bátorság és éleslátás

Annie Ernaux 2022-ben irodalmi Nobel-díjat kapott „azért a bátorságért és éleslátásért, amellyel feltárja a személyes emlékezet gyökereit, elidegenedéseit és kollektív korlátait”. Az akadémia szerint Ernaux következetesen és több szemszögből vizsgál egy életet, amit meghatároznak a gender, a nyelv és a társadalmi réteg ellentétei.

Ernaux amúgy az első francia nő, aki irodalmi Nobel-díjat kapott. Könyveiben szentimentalizmus és szenzációhajhászás nélkül leplezi le a franciaországi akut társadalmi egyenlőtlenséget, különösen ami a nőket és a munkásosztálybelieket érinti. 

A magyar közönség a két kisregénye előtt a Lánytörténet és az Évek című művét is olvashatta már a Magvető Kiadó jóvoltából. Orzóy Ágnessel, az Ernaux-kötetek szerkesztőjével korábban a Nobel-díj apropóján beszélgettünk. És bár a feminista kifejezés nehéz fogalom, Annie Ernaux sajátosan női szemszögből megírt történetei nevezhetők akár feministának is.

A főművének számító Évek című regénye például bemutatja a II. világháború utáni francia történelmet, a társadalmi változásokat, de mindezt egy női szempont szerint, a saját szemszögéből

– mondta a kötet magyar szerkesztője. 

(Borítókép: Annie Ernaux 2022. április 22-én. Fotó: Isabel Infantes / Getty Images Hungary)