Az arabok rögtön érzik, jó-e

ZS 5840
2024.02.22. 19:06
Abdallah Al-Naggar egy olyan egyiptomi történész és műfordító, aki szerelmes a nyelvünkbe. Olyannyira, hogy a magyar irodalom legnagyobbjainak műveit már át is ültette arabra. Munkásságát nemrégiben Balassi Bálint-emlékkarddal ismerték el.

Ahogyan mi is beszámoltunk róla, 2024. február 14-én huszonnyolcadik alkalommal adták át a magyar alapítású nemzetközi díjat, a Balassi Bálint-emlékkardot, amelyet idén Fekete Vince költő és Abdallah Abdel-Ati Abdel-Szalam Mohamed Al-Naggar egyiptomi arab műfordító vehetett át Budapesten.

Ebben hasonlít Dante és Balassi 

Abdallah sorsa a kairói egyetemen pecsételődött meg, az ottani magyar tanszéken ismerkedett meg a nyelvünkkel, és beleszeretett a bonyolultságába. Úgy gondolta, ha sikeresen elsajátítja, akkor jó fordító, kiváló tolmács is válhat belőle. Motiválta, hogy Egyiptomban is úgy tartják: „Annyi embert érsz, ahány nyelvet beszélsz.”

Abdallah Al-Naggar mélyen elmerült a magyar kultúrában, történelemben, irodalomban. Olyannyira, hogy mára

PETŐFI SÁNDOR, JÓZSEF ATTILA, MÓRICZ ZSIGMOND, SZERB ANTAL, KOSZTOLÁNYI DEZSŐ ÉS BALASSI BÁLINT MŰVEIT IS ÁTÜLTETTE ARAB NYELVRE.

Abdallah számára egészen más feladat prózát és lírát fordítani, s még nagyobb kihívást jelentenek Balassi Bálint versei. Esetében is nagy gondot fordít a pontos jelentés visszaadására. Ha rövid a mondat, maradjon rövid, ha hosszú, legyen hosszú. Ahogy a hangzást, a ritmust és a rímeket is igyekszik mindig tartani.

Al-Naggar olaszról is fordít arab nyelvre. Lelkesen beszélt arról, milyen hasonlóságokat tapasztalt, amikor Dante Isteni színjátékát és Balassi Bálint verseit fordította – mindkettőt eredeti nyelvről – arabra. Tapasztalatai szerint a művekben azonos, hogy tele vannak mély gondolatokkal, dallamossággal és régies szavakkal. 

Az első két bekezdésből tudják

Abdallah számára a ma már kevéssé használatos kifejezések jelentették a legnagyobb kihívást.

A fejér szó Balassinál fehéret jelent. Egyszerűnek tűnik, de csak többnapos kutatómunka után, véletlenül jöttem rá. Amikor megláttam a szót, Fejér vármegyére gondoltam, meg az ott termett növényekre, rózsákra, virágokra. De sehol sem találtam ilyet, semmire sem jutottam, ezért egy darabig pihentettem a szöveget, majd amikor újra elővettem, eszembe jutott, hogy csak fehér rózsa lehet.

További olyan érdekességekre is lelt Balassi költészetében (Friss szép fejér… című vers – a szerk.), hogy a póka pulykát, a móka pedig mókust jelent. Ez különösen tetszett neki, úgy érzi, ezáltal még közelebb került a magyar nyelvhez. 

Arról is beszélt, hogyan olvasnak az arabok, milyen egyéb szempontok vezérlik őt a fordításban.

A mi nyelvünk egyrészt meglehetősen gazdag, nem is lehet összehasonlítani más népekével. Másrészt, ha az arabok elővesznek egy könyvet, az első pár sorból tudják, hogy jó-e: tetszik-e nekik a hangzás, a ritmus és a rím. Ha igen, folytatják az olvasást. De ha az első két bekezdésben problémát észlelnek, félreteszik a könyvet

– árulta el.

Azt is elmondja, a fordítás után derült ki, hogy Balassi versei sokkal közelebb állnak az arab emberekhez, mint például József Attiláé. Talán azért, mert az istenes verseiben majdnem ugyanazokat a szavakat, kifejezéseket használta a fohászaiban, mint az arabok a középkorban.

A szavak ösvénye

A 2024. február 14-én megjelent Al-Naggar A szavak ösvényein című kötete. A kétnyelvű könyvben magyarul és arabul olvashatók a versek. Az egyik fejezetben Balassi-versek olvashatók arab nyelven, egy másikból pedig az derül ki, hogy a magyar szerző költészetéről és személyiségéről mit gondolnak az arab világban.

Felderítetlen történelmi pillanatok

A díjátadó ünnepségen Pál Dániel Levente költő laudációjában elmondta, hogy Abdallah Al-Naggar „történészi kutatásai során sorra deríti fel a magyar–arab kapcsolatok történetének egyes epizódjait, melyeket aztán az arab és magyar tudományos publikációk mellett angolul és olaszul is közread, ilyen módon pedig eleddig felderítetlen történelmi pillanatok és személyek kerülnek testközelbe, mely a két kultúra közötti kapcsolatok elmélyítésében folyamatos hiánypótló munka. Ennek fontos lépcsőfoka és elismerése volt tavaly, amikor a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen habilitált” – írja a prae.hu

Pál Dániel Levente azt is méltatta, hogy Abdallahnak e mellett volt energiája a magyar irodalmat népszerűsíteni; számos hazai írónak szervezni egyiptomi, kairói könyvbemutatókat.

Ezt kiegészítve az egész arab világ irodalmi és kulturális sajtójában, továbbá tévé- és rádióműsorokban megjelenési-bemutatkozási lehetőségeket teremtett; interjúkat, recenziókat és akár a legnagyobb példányszámú arab és egyiptomi napilapokba írt ajánlókat. Ez minimum 1-1,5 millió olvasót, felső értéken 15-30 milliós hallgatottságot-nézettséget jelentett.

Abdallah Al-Naggar egyébiránt büszkén újságolta, hogy már több mint harminc szakmai díjat kapott pályafutása alatt, amelyek között van helyi, regionális és nemzetközi is. Sokat jelent számára, hogy ezúttal Balassi Bálint-emlékkarddal ismerték el munkásságát.