Forrong a könyves szakma, úgy érzik, kivéreztetik őket

Az új törvényjavaslat szerint a könyvkiadók nem adhatnának 10 százaléknál nagyobb akciót az új könyvekre. A magyar könyvszakma ebben a formában nem támogatja a javaslatot. Egyrészt mert nem keresték meg őket az ügyben, és a társadalmi egyeztetésre mindössze négy napot kaptak, másrészt szerintük a kis kiadók ezáltal csődbe mehetnek, amiből a nagy könyvhálózatok sem jönnének ki jól. Úgy érzik, kivéreztetik őket.

A német minta nem ültethető át

Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) elnöke és Nyáry Krisztián, a Líra Kft. kreatívigazgatója, az MKKE elnökségi tagja után Galambos Ádám, a Magyar Könyvkiadók Érdekvédelmi Szövetségének elnöke is megszólalt az Indexnek: mint mondta, a törvényjavaslatról előzetesen a szervezetüket sem keresték meg, velük sem egyeztettek.

Meglepett a hír, bár azt tudom, hogy a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) évek óta be akar vezetni valami hasonlót. Németországban, Ausztriában és Svájcban hosszú évek óta él ilyen rendszer – mindegyik országban máshogy –, de az sokkal egyenesebb, tisztább könyvterjesztői és vásárlói piacot teremt.

Galambos Ádám úgy véli, hogy a német minta egyelőre nem ültethető át a magyar viszonyokra. „Egyelőre szabályozatlan az itthoni piac a némethez képest. Németországban ugyanis olyan rendszer működik, amelyben minden adat nyomon követhető. Éves tagsági díj van, és minél több adatot adunk meg, annál nagyobb kedvezményhez juthatunk. Szóval a kiadó okosan rá van kényszerítve, hogy pontosan megadja a könyv adatait, ami azért van, hogy a terjesztő minél több információval szolgálhasson az olvasó számára.”

Teljesen ellehetetleníti őket

Galambos azt is problémásnak tartja, hogy míg például Németországban 40 százalékot kér el a nagykereskedő, addig hazánkban ez 50 százalék. „Eddig annyi előnyünk volt ezzel szemben, hogy a könyveinket kicsit több, 25-30 százalékos kedvezménnyel adtuk. De a mostani törvényjavaslat teljesen ellehetetlenít bennünket, hiszen ezáltal egyetlen bevételi forrásunktól is elesünk, miután a minimális direkt eladásunk is csökken.”

Megfogalmazása szerint Németországban jellemzően nincsenek olyan könyvhálózatok, amelyeknek kiadójuk is van, míg Magyarországon a Librinek és a Lírának is van. „Ha bemegyünk ezen cégek boltjaiba, nem elég, hogy jelentős százalékot levesznek egy átlagos kiadótól, de azok könyveit hátrébb is teszik” – fogalmazott Galambos Ádám, aki szerint

Lázad a könyves szakma

Gál Katalin, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) elnöke lapunknak korábban elmondta, arra kéri a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, hogy a 140 céget magában foglaló egyesülésük tagszervezeteivel egyeztetve javaslatokat tehessenek.

Nyáry Krisztián, a Líra Kft. kreatívigazgatója úgy véli, jelen esetben az a probléma, hogy nem mindegy, a kereskedő vagy kiadó hány százalék kedvezményt adhat egy új könyvre.  „Velünk egy kicsi, független kiadó nem tudja felvenni a versenyt, mert nagy kedvezményt nem tud adni. A bevételük 30-50 százalékát gyakran a saját, online webshopjuk termeli ki, de ez a forgalom vagy annak jelentős része aztán átkerül a nagyokhoz.

A 10 százalék pillanatnyilag nem jó a kis kiadóknak, az MKKE jogszabálytervezetében ezért szerepelt a 15 százalékos, kompromisszumos javaslat.

A törvényjavaslat a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól érkezett, és áprilisban kerül a döntéshozók elé. Amennyiben áprilisban elfogadják, szeptembertől akár hatályba is léphet.

Starcz Ákos, az Indexet kiadó médiacsoport igazgatósági tagja az Index.hu Zrt.-től és az Indamedia csoporttól függetlenül működő Libri-Bookline Zrt. igazgatóságának is tagja.

(Borítókép: Egy érdeklődő könyvet lapoz a 90. Ünnepi Könyvhét és 18. Gyermekkönyvnapok debreceni helyszínén a megnyitó napján, 2019. június 13-án. Fotó: Czeglédi Zsolt / MTI)