Világhírű intézményeket utasított maga mögé a Zeneakadémia

„Jelentősen előrelépett a QS 2024-as szakterületi világranglistáján a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, az előadó-művészeti kategóriában elfoglalt 22. helyezésével a magyar felsőoktatási intézmények közül a legmagasabb pozícióban található” – olvasható az intézmény honlapján.

Az egyik legismertebb felsőoktatási rangsor, a brit Quacquarelli Symonds (QS) most publikált nemzetközi szakterületi rangsora (World University Rankings by Subject 2024) öt nagy tudományág 55 szakterületén méri össze a világ csaknem 1600 egyetemét.

A Zeneakadémia az előadó-művészeti (Performing Arts) kategóriában idén a 22. helyre ugrott előre, a tavalyi 51-100. csoportos helyezése után. Ezzel kiemelkedik a hazai egyetemek közül:

A rangsorban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem többek közt Oxford, Cambridge, a Harvard, az oslói zeneakadémia és a lyoni konzervatórium társaságában található, és maga mögé utasított olyan rangos intézményeket, mint a lipcsei és a berlini zenei egyetemek, a londoni King’s College, a salzburgi Mozarteum, valamint más kelet-közép-európai zeneakadémiák.

A Zeneakadémia előrelépésével hosszú évek munkája érett be, ami a nemzetközi együttműködések és a kutatási tevékenység láthatóbbá válásának, valamint a világszerte elismert oktatóknak köszönhető.  

– mondta a hírrel kapcsolatban a rektori feladatokat ellátó Kutnyánszky Csaba oktatási rektorhelyettes. 

A szakterületi rangsorok készítői öt szempontot vesznek figyelembe: az intézmény hírnevét; tekintélyét a tudományos szférában, amelyet világszerte mintegy 130 000 szakember megkérdezésével mérnek fel – ebben a Zeneakadémia igen magas, 82-es pontszámot ért el a 100-ból –; a munkáltatói elismertséget és a nemzetközi együttműködéseket. Mivel az előadó-művészet speciális terület, ezért ebben a kategóriában a publikációk és hivatkozások arányát kisebb súllyal veszik figyelembe.  

„A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem zenetudományi kutatásai (például a Közép-európai Zenetörténeti Kutatócsoport munkája), valamint a Kodály Intézetben, illetve a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpontban zajló tudományos tevékenység egyaránt kiemelkedőnek számítanak nemzetközi téren. A Zeneakadémia kutatói rendszeresen tesznek eleget külföldi meghívásoknak, a Liszt Múzeum munkatársai vezető szerepet töltenek be például a nemzetközi Liszt-emlékhelyek hálózatának összefogásában és közös munkájában” – fogalmaznak a közleményben.

A Kodály Intézet emellett a Kodály-módszer és az erre alapozott oktatási programok (Kodály Hub, Move mi Music, PRESTO) folyamatos fejlesztése okán örvend világhírnek. A Zeneakadémia művésztanárainak java nemzetközileg is elismert előadó, az itt végzett diákok közismerten kelendők, nemcsak hazai, hanem külföldi, rangos együttesekbe is felvételt nyernek.

Aláírásokkal a változásért

Konzultálni jöttünk! – ELTE–BME–Zeneakadémia–Képzős dolgozók aláírásainak átadása a fenntartóknak címmel eseményt szerveznek az említett intézmények dolgozói, amelyhez bárki csatlakozhat.

2024. március 20-án postáztuk dr. Hankó Balázs felsőoktatásért felelős államtitkárnak nyílt levelünket, melyben közel 3000 ELTE-s, BME-s és a Zeneakadémián dolgozó kollégánk nevében tárgyalási időpontot kértünk a fenntartónk képviselőjétől, hogy a nyílt levélben foglalt követeléseinkről egyeztessünk

– írták a felhívásban, amely a Facebookon is olvasható.

„Levelünkre mindezidáig nem érkezett válasz. Ezért április 11-én 8.30-kor (gyülekező 8.20-tól) személyesen visszük el a fenntartónak az aláírók listáját, hogy lássa, hányan követelik:

• a munkáltatói döntésen alapuló illetmény (a 2021–2022-től bevezetett »15+15 százalék«) beépítését az alapbérbe,  
• az így létrejövő garantált alapbérek legalább 50 százalékos azonnali emelését minden munkakörben és beosztásban,
• az oktatói-kutatói és a közalkalmazotti bértáblák felülvizsgálatát,  
• a nemzetgazdasági átlagnak megfelelő garantált tanársegédi minimumbér bevezetését és bértáblában való rögzítését; a további oktató kollégák, illetve a kutatást-oktatást támogató kollégák bérezésének ehhez igazítását,  
• az inflációkövető garantált éves emelést,
•  a doktori ösztöndíjak azonnali 100 százalékos emelését és hosszú távú értékállóságának biztosítását a garantált bérminimumhoz való igazítással.”