Márkó és Barna Síkideg élőben: Miért hazudik a mosógépem?

Márkó meg van győződve róla, hogy háztartási gépei hazudnak neki. Mivel szereti napjának minden egyes pillanatát aktívan és hasznosan tölteni, feltűnt neki, hogy amikor a mosógép azt írja, hogy már csak egy perc van hátra, biztos, hogy nem egy perc telik el.

Barna attól van ki, hogy a mikrója pont annyival többet csipog, hogy az már idegesítő legyen.

Barna összeszedte, milyen boltoknak kell nyílniuk a környékeden, amiből biztosan tudod, hogy hamarosan megduplázódik az albérleted ára. Boltok, amik kizárólag pasztellszínű kutyapórázokat árulnak. Smash burgerező hely, ahol nincs ketchup, csak házi epres-bazsalikomos paradicsomszósz, ami 790 forint. Nápolyi pizzázó, de nem „nápolyi”, hanem „napoletana” van kiírva, ahol a pizzáknak olyan humoros nevük van, mint margarita helyett „margitka”, gombás helyett meg „gombus maximus”. De az is garantált albérletnövelő, ha a környékeden design- vagy gardróbvásárt tartanak.

Fellebbezésnek helye nincs

Márkó nagyon szereti a NAV-ot, és nagyra értékeli a NAV-os dolgozók munkáját. Viszont teljesen elveszik az ügyintézésben. EBEV, EESZJA, gov.hu, magyarorszag.hu, ugyfelkapu.hu, webes ügysegéd, nyilvantarto.hu – és még millió más oldal között, fogalma sincs, hogy hol kezdje. Aztán érkezik egy levél a NAV-tól, ami azonnal azzal kezdődik, hogy „fellebbezésnek helye nincs”, de hát még azt sem tudja, hogy miről van szó. Aztán a NAV oldalán csak olyan kategóriákat talál, mint „régészeti kulturális örökségvédelem”, „légi közlekedési és vízi balesetek” vagy „vetőmag”, mire eljut az adóügyekhez. Majd mire nagy nehezen beküldi, amit be kell küldenie, kap egy válaszlevelet „Végzés!” címszóval, ami azt írja, végzetes hibát vétett a beadás során. A hiba oka pedig: „egyéb ok”.

Barna meg van győződve arról, hogy rengeteg olyan dolog van, amivel kapcsolatban az emberek nagy része csak úgy tesz, mintha élvezné, miközben utálja. Ilyen például a szénsavas víz, aminek olyan íze van, mintha elektromosságot inna az ember, vagy mintha mérges lenne a víz. Ilyen még a kombucha is, aminek olyan íze van, mintha rothadást inna az ember, vagy legalábbis tömény ecetet. De ilyen még a musical is mint műfaj. Amikor néz egy filmet, és jön egy gyanúsan hosszú csend, akkor az ember már tudja, hogy ezek megint énekelni fognak. Márkó szerint ráadásul teljesen életszerűtlen, hogy minden szereplő tudja a szöveget, és tökéletesen begyakorolta a koreográfiát is. 

Régen minden jobb volt

A fiúk beszélgettek az őket ért kritikákról is, miszerint az élő évadok már nem ugyanolyan színvonalasak, mint a régiek. Márkó szerint nem lehet mindig megfelelni mindenkinek, miközben Barna szerint fontos figyelni a kritikákra. De szerinte fontos az is, hogy nyolcvan epizód után kénytelenek változtatni és kísérletezni a formátumokkal. Márkó szerint pedig ráadásul egy produkciónak van egy organikus fejlődése, és éppen az lenne a baj, ha ugyanazt csinálnák, mint az elején.

Jegyek itt: https://tixa.hu/markoesbarnamadgarden

A Márkó és Barna Síkideg korábbi epizódjai itt nézhetők vissza.

(Borítókép:  Turai Barnabás és Linczényi Márkó. Fotó: Gerencsér Tamás / Index)