Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMGyerekkorában csúfolták, mégis világsztár lett
További Kultúr cikkek
- Majdnem műkincségetés lett a vége, de szerencsére valaki észbe kapott
- Az ő kezükben a jövő nemzedéke, munkájuk most mégis másfajta gyümölcsöt hozott
- Az államtitkár még a Bibliát is átíratná
- Se pénz, se párbeszéd, kifakadt a 75 éves szakmai szervezet
- Az Eurimages támogatásával készül rajzfilm Szabó Magda regényéből
Ron Perlman gyerekként túlsúlyos volt, magas vérnyomással – egészen addig, amíg az orvosai sómentes diétát nem javasoltak neki: ő betartotta, amelynek köszönhetően 95 kilót fogyott. A túlsúly mellett karakteresnek mondható arca miatt is csúfolták az osztálytársai. Ez az élmény a legtöbb ember életét örökre megkeserítené, de Perlmannel nem ez történt.
Szembenézett a fájdalmával
Aszínész a Muscle and Fitnessnek adott interjúban elmondta: meg kellett értenie, min mennek keresztül azok az emberek, akik szenvednek.
Bármilyen kellemetlen, amit érzel, akár indokolt, akár nem, érezni fogod. Ez az, ami a pszichiátriai ipart életben tartja. Az emberek ugyanis megpróbálják kitalálni, hogyan lehet megbirkózni a fájdalommal, kezelni azt. Amikor szembenéztem a fájdalmammal, megláttam az együttérző oldalamat, és azóta bárkivel azonosulni tudok
– fogalmazott Ron Perlman, aki úgy véli, színészként szerencséje volt. A korai sikerében azt furcsállja, hogy általában vadállatokat játszott. „Gusztustalan karaktereket játszottam iszonyú sminkben, akik külsőleg szörnyűek voltak, de gyönyörű lelkük és tiszta szívük volt.”
Nem ment ez olyan gyorsan
Ron Perlman rengeteg rajongói levelet kapott, amelyek arról szóltak, hogy az emberi szellem legyőzi a fizikai korlátokat. Az emberek számára a remény szimbólumává vált. „Jó érzéssel töltött el, hogy az, amit addig fájdalmasan éltem meg magammal kapcsolatban, átalakult bennem, és rájöttem, rendben vagyok.
És valójában nem csak rendben vagyok, hanem ez tesz azzá, aki vagyok. Ezek a kis sebezhetőségek, apró tökéletlenségek azok, amik megkülönböztetnek mindenki mástól, ez tesz téged önmagaddá. Végül pedig az akartam lenni, aki vagyok.
De nem ment ez olyan gyorsan. Hosszú évekbe, évtizedekbe telt, amíg megtanult így gondolkodni saját magáról. Ezt azért is sajátíthatta el, mert szerencsés módon a munkája során lehetősége volt kapcsolatba lépni a nyilvánossággal.
„Elképesztő, szívhez szóló visszajelzéseket kaptam az emberektől. Szívük legmélyebb titkait osztották meg velem. Úgy éreztem, ez felelősség, és még többet kell tennem. Vissza kell adnom azt a sok jót, amit kapok” – mondta.
Most ön is tesztelheti, mennyit tud a születésnapos Ron Perlmanról.