Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMÁllótaps és brazil kismaci, Lara Fabian megbabonázta közönségét
További Kultúr cikkek
- 36 év után visszatért Salman Rushdie műve az indiai könyvesboltokba
- Van egy ország, ahol az emberek boldogok azért, mert oda születtek
- Rendkívüli turnéra indítják Olaszország egyik legféltettebb gyűjteményét
- Tilda Swinton rangos elismerést vehet át
- Felrobbantott Duna-híd Esztergomban – így telt Magyarország legborzasztóbb karácsonya
A díváknál gyakran felvetődik a kérdés, hogy méltó helyen vannak-e a teljesítményükhöz képest. Ez sokszor jogosan, alkalmanként irigységből, néha elismerésből fakad. Aki kedd este ellátogatott Lara Fabian koncertjére, az biztosan nem kételkedik abban, hogy ő jó helyen van. Nagyon jó helyen.
Lara Sophie Katy Crokaert, ismertebb nevén Lara Fabian belga–kanadai énekesnő 2024. április 30-án adott koncertet Budapesten, az MVM Dome-ban. A szőke világsztár legutóbb 2022-ben járt Magyarországon, akkor a Papp László Budapest Sportarénában mutatta meg kivételes tudását a közönségnek, előtte pedig 2016-ban tette tiszteletét nálunk.
Aki jegyet vált Fabian koncertjére, valószínűleg nem a pörgős, könnyed dalokat várja az estétől. A több nyelven előadott balladák inkább a lélekemelésről szólnak, mintsem a hangulatfokozásról.
Lara Fabian nevét az 1988-as Eurovíziós Dalfesztiválon ismerte meg a világ, akkor a 4. helyezést szerezte meg Croire című dalával. A versenyt ugyan Céline Dion nyerte Svájc színeiben, de az énekesnőnek nem volt oka csüggedni, ugyanis a vetélkedő után Európában sláger lett a kislemeze, amit mintegy 500 ezer példányban vásároltak meg. Azóta több lemeze is elérte az arany, a platina, sőt a dupla platina besorolást is az eladott darabszámok alapján. Jelenleg összesen már húszmilliónál is több eladott példánynál jár.
Minimál, de lényeges
Az MVM Dome igyekszik színessé tenni idei koncertnaptárát. A Depeche Mode, Loreena McKennitt és Slash is fellépett a közelmúltban, most Lara Fabianon volt a sor. A koncertre kizárólag ülőjegyeket lehetett váltani, és bár nem volt telt ház, az összkép egyáltalán nem nézett ki rosszul. A közönség összetétele vegyes volt életkor szempontjából, de azt előre tudni lehetett, hogy a nézőtér nem a 30 év alattiaktól lesz hangos.
Kicsivel este nyolc óra után elsötétedett a színpad, és kezdetét vette a nagyjából 90 perces műsor. Az énekesnőt mindössze egy alapzenekar kísérte, azaz egy dobos, egy gitáros, egy basszusgitáros és egy zongorista, kiegészülve két vokalistával.
Először a zongorista sétált fel a színpadra, majd egy rövid bevezető után megszólalt „a hang”. Olyannyira, hogy onnantól kezdve alig lehetett hallani valamit a billentyűből. Az első dalt, a Je m'arrêterai pas de t'aimer című szerzeményt ketten adták elő, a közönség pedig egyből tudta, hogy
- ez a koncert nem a látványról szól,
- a hangosítással ugyan lehetnek még bajok,
- ám egy egészen különleges élményben lesz részünk.
Állótaps és brazil kismaci
A pörgősebb, pop-rockosabb Alleluia alatt már a teljes brigád fent állt a színpadon, beindult a buli. A dal könnyed hangulatát nem ártott elraktározni magunkban, ugyanis ezt követően mintegy egy órán keresztül nagyívű, melankolikus dalok csendültek fel. A La différence előtt Lara Fabian egy néhány perces monológban kifejtette, hogy neki sem volt mindig könnyű élete, de a zene átsegítette őt mindenen.
Az erőszak, az igazságtalanság és a diszkrimináció ellen az egyedüli igaz fegyver a zene
– mondta Fabian.
A hosszabb felvezetés után végül elindult a dal, ami talán az egyetlen igazán klisés, unalmasnak tűnő néhány perc volt. A műsor felénél aztán berobbant az I Will Love Again, az énekesnő egyik legnagyobb slágere, amit a közönség is nagyon élvezett.
A koncerten a közönség többször is állva tapsolt az énekesnőnek, sőt még plüssmacikat és virágokat is vittek neki. Az egyik úr egyenesen Brazíliából utazott idáig, hogy átadhassa az országának zászlajába öltöztetett játékot. A több nyelven is beszélő és éneklő Fabian magyarul, angolul, franciául és spanyolul is kifejezte köszönetét a hálás közönségnek.
Az énekesnőt kísérő alapzenekar tanúbizonyságot tett profizmusáról. Mindenki hangszerének mestere, ezt pedig a buli második felében meg is mutatták, ugyanis amíg az énekesnő lement a színpadról, egy több mint ötperces örömzenélést mutattak be. Mindenki kapott pár ütemet, megmutatta a nagyérdeműnek, mit is tud.
A koncert vége felé megszólalt még néhány pörgős és kevésbé pörgős dal is. Az énekesnő a Humana mintegy 12 perces változata alatt mutatta be a zenekar tagjait, szinte a teljes stábnak megköszönte, hogy hozzájárultak a turnéhoz.
Rövid szünet és a szűnni nem akaró visszataps után a koncert záródalaként felcsendült Lara Fabian leghíresebb dala, a Je t’aime, amit többen is torkuk szakadtából énekeltek. A szupersztár, ahogyan a korábbi dalaiban is, itt is megcsillogtatta hihetetlen tudását és csillogó tehetségét, valamint az
egészen egyedi éneklésen keresztüli érzelemközvetítő képességét.
Az este során tehát nem a látványé, hanem a zenéé volt a főszerep. Ez szinte mindenben megmutatkozott. Az előadók egyszerű fekete ruhában álltak a színpadra, és olyannyira közvetlenül és emberien, őszintén játszottak, hogy olyan érzésünk lehetett, mintha a hévízi wellness-szálló szabadnapos dolgozói ragadtak volna hangszereket. Példátlan, minőségi teljesítményt nyújtottak. A vokalisták hangja külön-külön is megállná a helyét egy ekkora színpadon, szólamaikkal gyönyörűen támogatták Fabiant. Ki kell emelni még a basszusgitárost, aki a szólói alatt még a mikrofonba is énekelte azt, amit éppen játszott.
A dalokat visszafogott fények kísérték, és ezzel is inkább hangulatot teremtettek, mintsem látványt. Túlzott koreográfiáról sem beszélhetünk, a vokalista hölgyek is legfeljebb egyet jobbra, egyet balra léptek. A hangulathoz illő módon.
Egy szál mikrofonnal egy arénában
A kezdeti hangosítási problémák, vagyis az, hogy Fabian hangja elnyomta a zenekart, a negyedik-ötödik szám környékén rendeződtek. Az egyedüli negatívumot talán a helyszín visszhangossága jelentette, de ez csak akkor jött ki, amikor nem a teljes zenekar játszott.
A kamerakezeléssel is akadtak gondok, hiszen a kivetítőkön 89 százalékban az énekesnő szerepelt, ami rendjén is van, csak az úgy kellemetlen, amikor a dobszóló közben sem az éppen játszó zenészt láthattuk, hanem Fabiant egy teljesen értelmetlen szögből. Ennél nagyobb bajunk azonban sose legyen egy koncerten, néha még vicces is tud lenni, ha egy kameraman nincs a helyzet magaslatán, mint például Slash buliján.
Lara Fabian megmutatta nekünk, hogy hangja zenekarral, egy szál zongorával és magában is képes tökéletesen betölteni a teret. Egészen egyedi élményt nyújt közönségének. Biztos vagyok benne, ha visszatérne hazánkba, összefutnánk olyanokkal, akik itt voltak a mostani koncerten, és a szemüket törölgették az átélt katarzis után.
(Borítókép: Lara Fabian április 30-án. Fotó: Tövissi Bence / Index)