Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMA kormány tudja, hogy alulfinanszírozza őket, de nem törődik velük
További Kultúr cikkek
- Addig halogatsz, amíg egy kórteremben találod magad, és elmúlik feletted az élet
- Kiderült, milyen veszteség érheti a magyar kultúrát
- Meghalt Kalmár Márton szobrászművész
- Az olasz playboy, aki elképesztő nélkülözés után vált legendává
- Sokan estek áldozatul a csonkításnak, amelyet ráadásul saját maguk hajtottak végre
A történet nem ott indult, de most onnan kezdjük, hogy a Glasgow-i Aye Write könyvfesztivál nemrégiben bejelentette, hogy idén elmarad a rendezvény, miután nem kaptak támogatást a Creative Scotlandtól, vagyis attól a nemzeti szervezettől, amely finanszírozza és támogatja Skócia művészeti, képernyő- és kreatíviparának fejlesztését. A döntést olyan szerzők is kritizálták, mint Andrew O'Hagan és Val McDermid, akik ezt
„mélyen lehangolónak” nevezték.
Egy héttel később a Short Circuit filmes tehetségkutató szervezői közölték, hogy a projekt négy év után idén júniusban búcsúzik, de a lavina még itt sem ért véget, miután másnap a MAP művészeti magazin folytatta a sort, amely majdnem két évtized után kénytelen bezárni, részben finanszírozási okok miatt.
A bezárások oka, hogy a skót kormány tíz százalékkal csökkentette a Creative Scotland, vagyis a skót állami művészeti szervezet finanszírozását. A szervezet emiatt jelenleg a beérkezett pályázatok csupán mintegy 30 százalékát tudja támogatni − írta meg a The Guardian.
Rendszerszintű hatása lesz
Lori Anderson, a skót művészeti és örökségvédelmi szervezetek hálózata, a Culture Counts igazgatója szerint Skócia nemzetközi hírneve komoly veszélyben van.
Bármely szervezet, amely eltűnik, nem csak rést hagy maga után, hanem befolyásolja és megváltoztatja a közeget, amelynek addig része volt. Biztosra veszem, hogy ennek rendszerszintű hatása lesz, bár egyelőre nem lehet megjósolni, milyen és mekkora, de az intézkedés Skócia-szerte munkahelyeket, szolgáltatásokat és közösségeket érinthet.
Skócia átlagos kulturális finanszírozása egyébként a legalacsonyabbak között van Európában, mutatott rá Anderson, aki szerint az összes befektetés alig több mint 0,5 százaléka irányult a művészetekre. „A kormánynak meg kell sürgetnie azon ígéretét, hogy a kulturális költségvetést 2028–29-ig 100 millió fonttal – mintegy 44 milliárd forinttal – növelik.”
Az egyik skót filmrendező, aki önmagát nem kívánta megnevezni, azt mondta: egy évtizede dolgozik a művészetek területén, de ilyen alacsony morált soha nem látott. „Skócia egészéről van szó, nehogy a végén egy kulturális fekete lyuk maradjon.”
A kormány tudja, de nem törődik vele
Heather Parry, az Extra Teeth című irodalmi magazin szerzője és szerkesztője, amely a finanszírozási nyomás miatt szünetel, szintén úgy nyilatkozott, hogy a kormánynak sürgősen növelnie kell a támogatást.
Mivel az állami finanszírozás csökken, azzal a művészetekhez való hozzáférés mind a közönség, mind a belőle megélni próbálók számára csökken.
„Kevesebb finanszírozás mellett konzervatívabb döntések születnek, ami korlátozza a nézőpontok és a kreativitás sokféleségét. A művészeknek és szervezeteknek ilyenkor a magánszektornál kell támogatást keresniük, ami szintén nem egyszerű.” Parry úgy véli, a kormány pontosan tudja, hogy alulfinanszírozza a művészeteket, de egyszerűen nem törődik vele.