A következő hónapokban ők húzzák majd a talpalávalót az éttermekben

2024.06.12. 09:45
97 prímás, 45 hegedűs, 60 brácsás, 8 csellós, 73 nagybőgős, 19 klarinétos és 58 cimbalmos zenél majd országszerte az éttermekben. A Muzsikáló Magyarország 2024 program szakmai zsűri döntése alapján az egymilliárd forintos keretösszegből közel 100 együttes mintegy 456 muzsikusának négyhavi foglalkoztatását segíti a kormány országszerte. A program 2024. június 15-én egy nagyszabású nyitórendezvénnyel indul Budapesten.

Muzsikáló Magyarország 2024 programnak köszönhetően 97, 4-6 fős, vonósokból, klarinétosból és cimbalmosból álló cigányzenekar játszhat majd négy hónapon keresztül a programmal együttműködő vendéglátóüzletekben.

A támogatáson keresztül a kormány átvállalja a heti 4 nap, napi 3 órás éttermi élő zene költségét a vendéglátóhelyektől.

Könnyid László, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója a program kapcsán elmondta, hogy a több évszázados múltra visszatekintő éttermi cigányzene különleges, semmi mással össze nem mérhető élményt nyújt a magyarországi turisták számára.

Az élő zene varázsát a vendégek szívesen osztják meg ismerőseikkel személyesen vagy online, így a cigányzenekarok sikeresen növelhetik a vendégek számát, ezáltal pedig a vendéglátóhelyek bevételét is. A Dankó Pista Emléknapon – a program nyitányaként – ezek a zenekarok a főváros számos pontján, közel 80 étterem, kávézó és cukrászda teraszán elevenítik fel azt a kort, amikor a vendéglátást még muzsikaszó kísérte hazánkban

– fogalmazott Könnyid.

Zenészek közötti összhang

Az április végén közzétett felhívásra az ország számos pontjáról jelentkeztek a zenekarvezetők. A szakmai zsűri döntése nyomán mintegy 97 prímás, 45 hegedűs, 60 brácsás, 8 csellós, 73 nagybőgős, 19 klarinétos és 58 cimbalmos vehet részt az országos programban.

Lakatos Miklós prímás, a szakmai zsűri tagja elmondta, örömteli a túljelentkezés, de sajnos a keretösszeg kimerüléséig nyílt csak lehetőségük a zenekarok kiválasztására.

A jelentkezők elbírálásánál figyelembe vettük a zenészek közötti összhangot, a szólisták virtuozitását és az együttesek zenei tisztaságát, repertoárját is. Emellett például az is döntő szempont volt, hogy a hangszerek összetétele megegyezzen a hagyományosan, a cigányzenekarokra jellemző hangszerek típusával és számával.

A következő hónapokban a zenekarok közül 58 muzsikál majd a fővárosban és 39 vidéken a program keretében. Pest vármegyében 13, Hevesben 5, Borsod-Abaúj-Zemplénben 4, míg Csongrád-Csanádban 3 együttes nyert továbbá támogatást.

Nógrád, Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar, Zala és Komárom-Esztergom vármegyék 2-2, míg Vas, Veszprém, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyék 1-1 zenekara zenél majd a programban.

A beadott pályázati lapok alapján a legidősebb zenész a 80-as éveiben jár, míg a legfiatalabb muzsikus a Z generáció tagja – alig 20 éves. A zenekarokhoz hasonlóan a Muzsikáló Magyarországhoz csatlakozott vendéglátóhelyek többsége is fővárosi, illetve Pest vármegyei, de számos étteremből, bisztróból, kávéházból szűrődik majd ki cigányzene a támogatásnak köszönhetően Heves, Nógrád és Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében is.