Sosem találná ki, hogyan alakult meg az egyik legnépszerűbb magyar zenekar

Szívhez szóló zene törte meg a Rózsavölgyi Szalon beszélgetésektől hangos moraját, amikor Jávori Ferenc a színpadra lépett, és elkezdett zongorázni. Innentől csak rá lehetett figyelni. S amikor azt hittük, ennél nem lehet jobb, megérkezett Molnár Piroska színművész, akinek nemcsak beszédorgánumáért, hanem az énekhangjáért is odavagyunk.

A produkció után pedig kezdetét vette az, ami miatt színültig megtelt a Rózsavölgyi, jelesül hogy Balogh Gyula színikritikus, a Népszava főmunkatársa könyvet írt Jávori Ferenc Fegyáról. A beszélgetőkönyv bemutatását Mohácsi Szilvia moderálta. A délutáni program zárásaként Szinetár Dóra színművész is közreműködött.

De ne szaladjunk ennyire előre. A szikra, ami a könyv születéséhez vezetett, 2022 nyarán született, amikor Kocsis András, a Kocsis Kiadó vezetője felhívta Balogh Gyulát azzal, „mi lenne, ha írnának egy könyvet Fegyáról”. Az ötlet mindenkinek tetszett, Jávori és Balogh később egy ünnepségen össze is ismerkedtek.

A Kossuth-díjas zenész így emlékezett vissza a találkozóra: „Nem tudtam, mire számíthatok, de Gyula rögtön szimpatikus lett.” Időközben kiderült, hogy a portrékönyv végül nem a Kocsis Kiadó, hanem a Rózsavölgyi és Társa Kiadó gondozásában jelenik meg.

Cselhez folyamodott

Ahogy egyre jobban megismerték egymást, úgy érezte, mindent el kell mesélnie az életéről, ami Kárpátalján és Magyarországon történt vele. Eleinte a Fészek Művészklubban találkoztak, amely a Kossuth-díjas zenész számára fontos helyszín.

Ha ez a hely nincs, nem biztos, hogy Budapest Klezmer Band létrejön, de a sors kegyes volt hozzám.

Balogh hozzátette: eddig javarészt színházi emberekkel dolgozott együtt, 2017-ben jelent meg a Jordán Tamásról szóló önéletrajzi könyve. De ezúttal más munkamódszert alkalmazott. 

„Eléggé küzdenem kellett, mert bizonyos kérdésekben nehezebben nyílt meg. Mindig témákban, tematikusan beszélgettük, a családdal kezdve.”

Jávori elmondta, idővel természetessé vált, hogy mélyebben beszéljen az életéről. Azért történt így, mert azt érezte, hogy Balogh komolyan érdeklődik. Az újságíró elárulta, időnként, bizony, cselhez kellett folyamodnia.

Egy éven keresztül a magánéletről beszélgetni sem tudtunk. Nem azért, mert Fegya elzárkózott volna, hanem mert más volt a téma, például a zene.

A csel, amelyről Balogh beszélt, egyszer a Fészek Művészklubban történt meg, amikor több cetlit az asztalra tett, amelyek közül Jávorinak húznia kellett. S ha már húzott, akkor válaszolt. Elsőként a próbatétel szerepelt a lapon, ekkor megálltak picit, Fegya azt kérte, hadd húzzon egy másikat, ekkor a siker szó állt a cetlin. De visszatette, és úgy döntött, mégis a próbatételről beszélne.

Az egyik hatalmas próbatételt az élet adta, Jávori Ferenc ugyanis több szerettét elvesztette az elmúlt hónapokban. Mások mellett Dunai Tamást és Tompos Kátyát. A háttérben, a kivetítőn ekkor is peregtek a képek; színesek és fekete-fehérek. Emlékek a közeli s a távoli múltból. Mélyen és kendőzetlenül, olykor fájdalmasan.

Így merülhetünk el mi is egy fantasztikus életútban, ha kezünkbe vesszük a Fegya, a Klezmer varázsa című könyvet.