Hosszú évek óta próbáljuk visszahozni és erősíteni a magyar közéleti sajtóból szinte teljesen kikopó tárcanovella műfaját. A lap belsős munkatársai és a legkiválóbb hazai írók közül nagyon sokan vállalták azt a történelmi feladatot, hogy újra megszerethessük ezt a csodálatos műfajt.
MEGVESZEMDarvasi László kapta az idei Üveggolyó-díjat
További Kultúr cikkek
- Ez volt a tíz legjobb film 2024-ben a magyarok szerint
- Nehéztüzérséget is bevetnek az idei előszilveszteri műsorban
- Ennyit keresett az első Deadpool rendezője, sokkolta az összeg
- 36 év után visszatért Salman Rushdie műve az indiai könyvesboltokba
- Van egy ország, ahol az emberek boldogok azért, mert oda születtek
Az Írók Boltja Üveggolyó-rendje egy olyan elismerés, amit a könyvesbolt munkatársai évente adományoznak egy-egy kortárs irodalmi személyiségnek – munkássága, irodalmi tevékenysége elismerése mellett a bolt dolgozóival való bensőséges kapcsolata kifejezéseként.
Darvasi Lászlót a tavalyi győztes, Kemény István laudálta. A méltatás a Literán jelent meg.
„Egy költőt ünneplünk ma itt, az Írók Boltjában, aki majdnem az egész életművét prózában írta meg, ráadásul olyan prózában, ami prózának is látszik, lehet prózaként zabálni, és zabálják is az olvasói, mint virágot a virágzabálók. De azért mégis költő, mert annak indult, és igazából – na jó, itt engedjük meg, hogy szerintem legalábbis – soha nem is volt és nem is lesz más.
Darvasi László nekem – térjünk át teljesen a szimbólumok nyelvére – máig is az a költő, aki nyugtalanul fürkészi és szaglássza a sötétséget, és közben tudja, mi van mögötte. Nyugtalan, türelmetlen, talán ideges is, de nem fél, készen áll arra, hogy bármi előbújhat a sötétből. Ezt az alapállást olvasom ki mindenből, amit tőle olvasok. Ha eltekintünk a részletektől
– fogalmazott Kemény István.
Hozzátette: egy jótanácsa van minden írónak, akár kezdő, akár nem: „ha jót akarsz magadnak, bármi jut eszedbe, előbb írd meg, és csak azután keress rá Darvasi László életművében, mert úgyis megtalálod benne”.
Roppant kedvező igazságtalanság
Az eseményen Darvasi László is beszédet mondott. Az írás, amelyet felolvasott, szintén a Literán olvasható. Elmondta, hogy amikor a tudomására jutott, hogy megkapja ezt a díjat, nyomban az volt az érzése, amely érzés két-három hét elteltével sem változott, hogy ő ezt nem érdemli meg.
„Viszont az is igaz, hogy a díjak többségének örül az ember, sőt, sokat is tesz azért, hogy megkapja, például telefonálgat, drámai hangú leveleket ír, melyekben beszámol a sanyarú testi, lelki, szellemi helyzetéről, példának hozza föl a rettenetes feleségét vagy a még rettenetesebb férjét, az elviselhetetlen szomszédot, a bolond népet, és amikor elnyeri végül, boldog, mint a kantáros óvodás” – fogalmazott Darvasi László.
Bocsássatok meg nekem, én az Üveggolyó-díjtól nem lettem boldog vagy elégedett, inkább zavart érzek, és folyamatosan az jár az eszemben, hogyan tehetném jóvá ezt a számomra mégiscsak roppant kedvező igazságtalanságot
– tette hozzá.
A József Attila-díjas író hozzátette: „Ki lehetne fejteni, hogy ez itt az ország első számú könyvesboltja. Mert hát az, persze. Kétségtelenül. Több is, mint könyvesbolt, mert otthon is, szellemi műhely is, igazi óvóhely a magyar háborús helyzetben, meg randevúhely is, szerintem elképesztő dolgok történtek hátul, a raktárban, de erről most nem szeretnék beszámolni.”
Az Üveggolyó-rendet olyan írók, költők, kritikusok kapták már meg, mint Mándy Iván, Mészöly Miklós, Parti Nagy Lajos, Tandori Dezső, Petri György, Esterházy Péter, Kovács András Ferenc, Nádas Péter és Sándor Iván. Az elismerést tavaly Kemény István nyerte el. Az Örökös Törzsvásárló díjat idén Czabán György kapta.
Darvasi László pályafutása mérföldkővéhez ért a hetekben, ugyanis a Magvető Kiadó gondozásában nemrégiben jelent meg a Neandervölgyiek című nagyregénye.
(Borítókép: Darvas László 2024. június 6-án. Fotó: Papajcsik Péter / Index)